Az összes magyarországi közoktatási intézmény vezetőjének levelet küldött a Civil Közoktatási Platform (CKP), amely arra kéri az igazgatókat, még ne kezdjenek bele a honvédelmi intézkedési terv kidolgozásába, inkább jelezzék fenntartásaikat a tankerületnek, a fenntartónak, az Oktatási Hivatalnak és a minisztériumnak.
„A CKP felháborodással fogadta az iskolákra aránytalan terheket kirovó, a köznyugalom megzavarására is alkalmas új adminisztratív terhet, amit HIT-nek (Honvédelmi Intézkedési Tervnek) neveznek, ezért levelet küldünk az összes magyarországi közoktatási intézmény vezetőjének, amelyben kifogásaik jelzésére biztatjuk őket” - írják közleményükben.
Hozzáteszik: nem az a baj, hogy katasztrófahelyzet vagy terrorcselekmény esetére készül intézkedési terv annak érdekében, hogy mindenki, így a pedagógusok is tudják, hogy kinek mi a teendője: az iskolákra rótt, a helyzettel egyáltalán nem arányos mértékű feladatot kifogásolják.
„A megkövetelt honvédelmi intézkedési terv önmaga karikatúrájává válik már azzal is, hogy milyen óriási apparátust mozgat meg: az intézmények SZMSZ-ének rendkívüli esemény (katasztrófa-, tűz- és bombafenyegetettség) esetén szükséges teendőket tartalmazó fejezete általában 1-2 oldalas, míg a HIT tervezetmintája 34 oldal!!! Eközben a reális veszély mértéke a valóságban kimutathatatlan. Legalábbis a kormány semmilyen, hatalmas, valós veszélyt alátámasztó hiteles információt nem hozott a lakosság tudomására” - írják.
PDSZ: eddig senkit nem zavart, hogy nem készült az iskolákban honvédelmi terv
Eddig is kötelező lett volna terrorellenes intézkedési tervet készíteni az iskolákban, ám a egyik tanári szakszervezet elnöke szerint a pedagógusok nem is tudtak arról, hogy van ilyen kötelezettségük. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.
A Civil Közoktatási Platform szerint a HIT készítésével kapcsolatos előírások nemcsak felesleges munkát adnak az iskolavezetésnek, de sértik a szülői és diákjogokat, valamint a tanárok lelkiismereti szabadságát is.
„A hivatkozott jogszabályok alapján még az is lehetséges, hogy valamelyik minisztériumi illetékes túlbuzgósága miatt lett egy szabályozási lehetőségből felesleges és túlméretezett kötelezettség” - írják, hozzátéve: arra kérik az intézményvezetőket, hogy ne kezdjék el a Honvédelmi Intézkedési Tervvel kapcsolatos munkálatokat, ezt megtehetik, hiszen a határidő a tanév vége. Ehelyett arra biztatják az igazgatókat, hogy jelezzék fenntartásaikat a tankerületnek, a fenntartónak, az Oktatási Hivatalnak és a minisztériumnak.
Az állásukkal játszanak azok a tanárok, akik nemet mondanak a honvédelmi intézkedési tervre
Lelkiismereti okokból pedagógusok és iskolaigazgatók is megtagadhatják a közreműködést a honvédelmi intézkedési terv (HIT) végrehajtásában. De ennek komoly következményei lehetnek, elveszíthetik az állásukat. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
