Az összes magyarországi közoktatási intézmény vezetőjének levelet küldött a Civil Közoktatási Platform (CKP), amely arra kéri az igazgatókat, még ne kezdjenek bele a honvédelmi intézkedési terv kidolgozásába, inkább jelezzék fenntartásaikat a tankerületnek, a fenntartónak, az Oktatási Hivatalnak és a minisztériumnak.
„A CKP felháborodással fogadta az iskolákra aránytalan terheket kirovó, a köznyugalom megzavarására is alkalmas új adminisztratív terhet, amit HIT-nek (Honvédelmi Intézkedési Tervnek) neveznek, ezért levelet küldünk az összes magyarországi közoktatási intézmény vezetőjének, amelyben kifogásaik jelzésére biztatjuk őket” - írják közleményükben.
Hozzáteszik: nem az a baj, hogy katasztrófahelyzet vagy terrorcselekmény esetére készül intézkedési terv annak érdekében, hogy mindenki, így a pedagógusok is tudják, hogy kinek mi a teendője: az iskolákra rótt, a helyzettel egyáltalán nem arányos mértékű feladatot kifogásolják.
„A megkövetelt honvédelmi intézkedési terv önmaga karikatúrájává válik már azzal is, hogy milyen óriási apparátust mozgat meg: az intézmények SZMSZ-ének rendkívüli esemény (katasztrófa-, tűz- és bombafenyegetettség) esetén szükséges teendőket tartalmazó fejezete általában 1-2 oldalas, míg a HIT tervezetmintája 34 oldal!!! Eközben a reális veszély mértéke a valóságban kimutathatatlan. Legalábbis a kormány semmilyen, hatalmas, valós veszélyt alátámasztó hiteles információt nem hozott a lakosság tudomására” - írják.
PDSZ: eddig senkit nem zavart, hogy nem készült az iskolákban honvédelmi terv
Eddig is kötelező lett volna terrorellenes intézkedési tervet készíteni az iskolákban, ám a egyik tanári szakszervezet elnöke szerint a pedagógusok nem is tudtak arról, hogy van ilyen kötelezettségük. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.
A Civil Közoktatási Platform szerint a HIT készítésével kapcsolatos előírások nemcsak felesleges munkát adnak az iskolavezetésnek, de sértik a szülői és diákjogokat, valamint a tanárok lelkiismereti szabadságát is.
„A hivatkozott jogszabályok alapján még az is lehetséges, hogy valamelyik minisztériumi illetékes túlbuzgósága miatt lett egy szabályozási lehetőségből felesleges és túlméretezett kötelezettség” - írják, hozzátéve: arra kérik az intézményvezetőket, hogy ne kezdjék el a Honvédelmi Intézkedési Tervvel kapcsolatos munkálatokat, ezt megtehetik, hiszen a határidő a tanév vége. Ehelyett arra biztatják az igazgatókat, hogy jelezzék fenntartásaikat a tankerületnek, a fenntartónak, az Oktatási Hivatalnak és a minisztériumnak.
Az állásukkal játszanak azok a tanárok, akik nemet mondanak a honvédelmi intézkedési tervre
Lelkiismereti okokból pedagógusok és iskolaigazgatók is megtagadhatják a közreműködést a honvédelmi intézkedési terv (HIT) végrehajtásában. De ennek komoly következményei lehetnek, elveszíthetik az állásukat. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
