Még ne kezdjék el kidolgozni a honvédelmi tervet - erre kéri az igazgatókat a CKP

Az összes magyarországi közoktatási intézmény vezetőjének levelet küldött a Civil Közoktatási Platform (CKP), amely arra kéri az igazgatókat, még ne kezdjenek bele a honvédelmi intézkedési terv kidolgozásába, inkább jelezzék fenntartásaikat a tankerületnek, a fenntartónak, az Oktatási Hivatalnak és a minisztériumnak.

  • Eduline
Túry Gergely

„A CKP felháborodással fogadta az iskolákra aránytalan terheket kirovó, a köznyugalom megzavarására is alkalmas új adminisztratív terhet, amit HIT-nek (Honvédelmi Intézkedési Tervnek) neveznek, ezért levelet küldünk az összes magyarországi közoktatási intézmény vezetőjének, amelyben kifogásaik jelzésére biztatjuk őket” - írják közleményükben.

Hozzáteszik: nem az a baj, hogy katasztrófahelyzet vagy terrorcselekmény esetére készül intézkedési terv annak érdekében, hogy mindenki, így a pedagógusok is tudják, hogy kinek mi a teendője: az iskolákra rótt, a helyzettel egyáltalán nem arányos mértékű feladatot kifogásolják.

„A megkövetelt honvédelmi intézkedési terv önmaga karikatúrájává válik már azzal is, hogy milyen óriási apparátust mozgat meg: az intézmények SZMSZ-ének rendkívüli esemény (katasztrófa-, tűz- és bombafenyegetettség) esetén szükséges teendőket tartalmazó fejezete általában 1-2 oldalas, míg a HIT tervezetmintája 34 oldal!!! Eközben a reális veszély mértéke a valóságban kimutathatatlan. Legalábbis a kormány semmilyen, hatalmas, valós veszélyt alátámasztó hiteles információt nem hozott a lakosság tudomására” - írják.

PDSZ: eddig senkit nem zavart, hogy nem készült az iskolákban honvédelmi terv

Eddig is kötelező lett volna terrorellenes intézkedési tervet készíteni az iskolákban, ám a egyik tanári szakszervezet elnöke szerint a pedagógusok nem is tudtak arról, hogy van ilyen kötelezettségük. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.

A Civil Közoktatási Platform szerint a HIT készítésével kapcsolatos előírások nemcsak felesleges munkát adnak az iskolavezetésnek, de sértik a szülői és diákjogokat, valamint a tanárok lelkiismereti szabadságát is.

„A hivatkozott jogszabályok alapján még az is lehetséges, hogy valamelyik minisztériumi illetékes túlbuzgósága miatt lett egy szabályozási lehetőségből felesleges és túlméretezett kötelezettség” - írják, hozzátéve: arra kérik az intézményvezetőket, hogy ne kezdjék el a Honvédelmi Intézkedési Tervvel kapcsolatos munkálatokat, ezt megtehetik, hiszen a határidő a tanév vége. Ehelyett arra biztatják az igazgatókat, hogy jelezzék fenntartásaikat a tankerületnek, a fenntartónak, az Oktatási Hivatalnak és a minisztériumnak.

Az állásukkal játszanak azok a tanárok, akik nemet mondanak a honvédelmi intézkedési tervre

Lelkiismereti okokból pedagógusok és iskolaigazgatók is megtagadhatják a közreműködést a honvédelmi intézkedési terv (HIT) végrehajtásában. De ennek komoly következményei lehetnek, elveszíthetik az állásukat. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.