Választható szakmai érettségi, nulladik órák betiltása: egyetért a diákokkal a CKP

Egyetért a januári diáktüntetésen elhangzott követelésekkel a Civil Közoktatási Platform (CKP).

  • Eduline
Asszonyi Eszter

„Az oktatási kormányzat sem hagyhatja figyelmen kívül a diákok 12+1 pontban megfogalmazott, reális követeléseit, sőt tárgyalási alapként kell kezelnie azokat” – írja közleményében a Civil Közoktatási Platform.

Ultimátumot adtak a kormánynak a tüntető diákok. De mit is követelnek?

Több ezren tüntettek péntek este Budapesten igazságosabb, demokratikusabb, diákközpontú és modern, a tanulókat nem túlterhelő oktatási rendszerért, sőt ultimátumot is adtak a kormánynak. De pontosan mit követelnek a diákok? A diákok tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól.

Kiemelik: a követelések egy része – a 8 óra előtti tanítás tilalma, a felsőoktatási keretszámok visszaállítása, a diákolimpiáért járó többletpont, a szakmai érettségi választhatóvá tétele, a diákönkormányzatot segítő tanár választásába történő beleszólás – azonnal, érdeksérelem nélkül és igazán egyszerűen teljesíthető. „Más követeléseik – az érettségivel kapcsolatos változások felmenő rendszerben való bevezetése, a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának tiltása, a világnézetileg semleges oktatás elérhetővé tétele – már most is szerepelnek a jogszabályokban. A diákok joggal tartanak igényt ezeknek a szabályoknak a betartására, a jogsértések helyrehozatalára” – írják.

A CKP szerint megalapozottak a kevésbé egyszerűen végrehajtható követelések is. „Amennyiben az oktatási kormányzat felhagy elutasító hozzáállásával, sor kerülhet a követelések pontosítására, a megvalósításukhoz szükséges feltételek meghatározására, az oktatásban érintett egyéb szereplőkkel való egyeztetésre” – zárul a közlemény.

Ne kényszerüljünk külföldre - pénteken ismét utcára vonulnak a diákok

Pénteken a diákok az "oktatási rendszerváltásért" vonulnak az utcákra, eddig több ezren jelezték az esemény Facebook-oldalán a részvételüket. Február 23-án, pénteken 17:30-tól tüntetést tartanak az oktatási rendszerváltásért, a Deák Ferenc térről indulva közösen a Parlament elé vonulnak majd.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.