Egyetért a januári diáktüntetésen elhangzott követelésekkel a Civil Közoktatási Platform (CKP).
„Az oktatási kormányzat sem hagyhatja figyelmen kívül a diákok 12+1 pontban megfogalmazott, reális követeléseit, sőt tárgyalási alapként kell kezelnie azokat” – írja közleményében a Civil Közoktatási Platform.
Ultimátumot adtak a kormánynak a tüntető diákok. De mit is követelnek?
Több ezren tüntettek péntek este Budapesten igazságosabb, demokratikusabb, diákközpontú és modern, a tanulókat nem túlterhelő oktatási rendszerért, sőt ultimátumot is adtak a kormánynak. De pontosan mit követelnek a diákok? A diákok tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól.
Kiemelik: a követelések egy része – a 8 óra előtti tanítás tilalma, a felsőoktatási keretszámok visszaállítása, a diákolimpiáért járó többletpont, a szakmai érettségi választhatóvá tétele, a diákönkormányzatot segítő tanár választásába történő beleszólás – azonnal, érdeksérelem nélkül és igazán egyszerűen teljesíthető. „Más követeléseik – az érettségivel kapcsolatos változások felmenő rendszerben való bevezetése, a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának tiltása, a világnézetileg semleges oktatás elérhetővé tétele – már most is szerepelnek a jogszabályokban. A diákok joggal tartanak igényt ezeknek a szabályoknak a betartására, a jogsértések helyrehozatalára” – írják.
A CKP szerint megalapozottak a kevésbé egyszerűen végrehajtható követelések is. „Amennyiben az oktatási kormányzat felhagy elutasító hozzáállásával, sor kerülhet a követelések pontosítására, a megvalósításukhoz szükséges feltételek meghatározására, az oktatásban érintett egyéb szereplőkkel való egyeztetésre” – zárul a közlemény.
Ne kényszerüljünk külföldre - pénteken ismét utcára vonulnak a diákok
Pénteken a diákok az "oktatási rendszerváltásért" vonulnak az utcákra, eddig több ezren jelezték az esemény Facebook-oldalán a részvételüket. Február 23-án, pénteken 17:30-tól tüntetést tartanak az oktatási rendszerváltásért, a Deák Ferenc térről indulva közösen a Parlament elé vonulnak majd.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
