Kemény hangú állásfoglalás: "ez hadüzenet az iskoláknak"

"Hadüzenet az iskoláknak" - így értékelte Deák Dániel egyetemi tanár a Civil Közoktatási Platform oldalán megjelent állásfoglalásában azt, hogy a kormány terrorellenes intézkedési tervet kér az iskoláktól.

  • Eduline
Pixabay

Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.

„Az EMMI Köznevelési Stratégiai Főosztályának 2017. december 22-én keltezett leirata hadüzenet az iskoláknak. A minisztérium arra kötelezi az oktatási-nevelési intézmények teljes körét, személyzetét és a diákokat (még akár az óvodásokat is), hogy vegyenek részt az Alaptörvény hatodik módosítása folyományaként 2016-ban beiktatott terrorveszély-helyzetre való felkészülés folyamatában, elősegítendő a feltételezett válság kezeléséből adódó katonai feladatok támogatását. Az előirányzott folyamatban való részvételnek alkotmányos viszonyok között akadálya a lelkiismereti szabadság” - olvasható Deák Dániel egyetemi tanár állásfoglalása a Civil Közoktatási Platform oldalán.

Az egyetemi tanár szerint a bevezetendő honvédelmi intézkedési terv (HIT) az iskolákat, az ott tanulókat és dolgozókat  megalapozatlanul kényszeríti egy intézkedéssorozat hatálya alá. „Miközben a kötelezően alkalmazandó intézkedési terv egy „lehetséges lehetőségre“ hív fel, kiválthat olyan nem kívánatos hatást, mint pl. hisztéria, idegenellenesség és gyűlölködés, és kiötlői nem vetnek számot azzal, hogy lelkiismeretüket követve miként foglalnak állást az érintettek. A háborgó lelkiismeret összeütközésbe kerülhet a jogszabályi kötelezéssel. Az intézkedési terv hatálya alá eső kényszerű besorolás sértheti azok alkotmányosan garantált lelkiismereti szabadságát, akik indokolatlannak és károsnak gondolják a terv bevezetését” - írja. 

Kiderült, miért kell honvédelmi tervet készíteni az iskolákban

Egy Nato-kötelezettség miatt kell honvédelmi intézkedési tervet készíteni az iskolákban - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap. Ahogy arról beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.

Deák Dániel hozzáteszi: a terjedelmes jogszabályok homályban hagyják azt a kérdést, hogyan kell tájékoztatni az érintetteket és a társadalmat a veszélyről, hogyan kell igazolni a veszély valós voltát. 

„A közoktatási intézmények katonai műveletekbe való kényszerű bevonása az iskolák militarizálását eredményezi.  A polgárok lelkiismereti szabadságában áll, hogy ebből kivonhassák magukat, sőt, meggyőződésüknek a nyilvánosság előtt is hangot adjanak, és ennek érdekében – törvényes keretek között – agitáljanak” - magyarázza.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu