Január 24-én írják a gimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok a hírhedten nehéznek tartott központi írásbeli felvételit magyarból és matematikából. A vizsgázóknak tantárgyanként 45–45 perc áll rendelkezésükre, ami a pontszámokon is meglátszik: tavaly például matematikából az 50 pontos vizsgán 23 pontot elérő nyolcadikos már átlag felett teljesített.

Töreky Szilvia azt tanácsolta a diákoknak, hogy a központi írásbeli előtti utolsó hétvégét még érdemes kihasználni. Ilyenkor hasznos lehet még időre kitölteni egy-egy matek feladatlapot, majd a javítási útmutató alapján lepontozni azt. Ugyanakkor a vizsga előtti egy-két napban már nem feltétlen jó ötlet korábbi feladatsorokkal szimulálni a vizsgahelyzetet.

„Kifejezetten rizikós, ha valaki az utolsó pillanatig konkrét vizsgasoron, időre gyakorol. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy ha rosszul sikerül, akkor ez a kudarcérzés a központi írásbeli napján is erősen benne lehet a diákban. Emellett előfordulhat az is, hogy ha csütörtökön vagy pénteken egy olyan feladattal találkozik, amelyen sokat kellett gondolkodnia, annyira beleragad egy megoldási stratégiába, hogy azt élesben is alkalmazza, akkor is, amikor nem azt kellene” – mondta a szaktanár.

Szerinte az utolsó héten célszerű inkább az elméletet még egyszer átfutni, rendszerezni, valamint a gyenge pontokra és a gyakori típushibákra fókuszálni.

A szöveges feladat az egyik legnagyobb gyengepont

Töreky Szilvia kiemelte, hogy matematikából a diákok többségének a szöveges feladatok és a térgeometriai példák okozzák a legtöbb nehézséget. A 2025-ös feladatsorban utóbbi ráadásul nyolc pontot ért az ötvenből.

A pontozási rubrikák számából nem feltétlen lehet következtetni arra, hogy egy feladat hány pontos. Éppen ezért azt szoktam javasolni a diákoknak, hogy minden feladatnak próbáljanak meg neki állni, mert még ha nem is jön ki a helyes végeredmény, a helyes gondolati egységekre gyakran jár részpontszám

– magyarázta a tanár.

Fontosnak tartotta azt is, hogy a nyolcadikos felvételizők mindig vezessék le a számításaikat, és ne csak a helyesnek gondolt választ írják le. A maximális pontszám ugyanis sok esetben – különösen, ha a feladat szövege erre külön kitér – csak akkor jár, ha a megoldás menete is szerepel.

„Legalább” és „legfeljebb” – apró szavak, nagy pontvesztések

A szaktanár szerint az utolsó héten érdemes a tipikus hibákra is felhívni a tanulók figyelmét. Ilyenek például a „legalább” és a „legfeljebb” kifejezések helyes értelmezése.

„Sokszor azt látom, hogy a diákok egyszerűen nem veszik figyelembe ezeket a szavakat, pedig alapvetően befolyásolják a megoldást” – jegyezte meg. Hasonlóan gyakori probléma, hogy nem mindegy, a feladat azt kérdezi-e, hogy az egyik mennyiség hány százaléka a másiknak, vagy azt, hogy hány százalékkal változott.

„Amikor több törttel kell műveleteket végezni, a diákok gyakran annyira a számolásra koncentrálnak, hogy közben megfeledkeznek a műveleti sorrendről” – emelte ki Töreky Szilvia, majd hozzátette: a hatványozási azonosságokat is sokszor figyelmetlenségből alkalmazzák akkor is, amikor arra nincs szükség.

Szerinte ezek az apróságok rengeteg pont elvesztéséhez vezethetnek, ezért kulcsfontosságú, hogy a tanulók alaposan és figyelmesen olvassák el a feladat szövegét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel sok esetben jár részpontszám, a diákok semmiképpen se húzzák át a helytelennek vélt gondolatmenetüket, ha nincs más megoldásötletük, – még akkor sem, ha tudják, hogy a végeredmény hibás. Előfordulhat ugyanis, hogy a gondolatmenet helyes volt, csak menet közben történt elszámolás.

Fontos az is, hogy a diákok elsősorban a feladatoknál megadott helyen dolgozzanak Ha ez nem elég, akkor a pótlapon egyértelműen jelöljék, melyik feladat megoldását folytatták

– hangsúlyozta.

Pihenés vagy tanulás a vizsga előtti napon?

A tanár szerint a pénteket mindenki töltse úgy, ahogyan számára a legjobb. Ha egy diák stresszelősebb típus, akkor érdemes bemennie az iskolába, mert otthon könnyen eluralkodhat rajta a szorongás, főleg ha egyedül van. Ha viszont attól érzi magát jobban, hogy pihen, akkor menjen moziba, olvasson egy jó könyvet, sportoljon – csináljon bármit, ami segít kikapcsolódni.

Töreky Szilvia végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a diákoknak és a szülőknek is tudatosítaniuk kell: ez a vizsga nem olyan, mint egy dolgozat, amit ötösre kell megírni. A célja az, hogy rangsorolja a tanulókat, ezért előfordulhat benne olyan feladat, amely eltér a megszokottól, és nem a begyakorolt módon oldható meg.

"Még ha egy ilyen feladatot nem is sikerül teljesen megoldani, attól a felvételi összességében még sikerülhet kifejezetten jól" – mondta a tanár.

Hozzátette: a sok gyakorlás, az izgalom és a feszültség miatt könnyen előfordulhat, hogy egy diák a vizsga után elsírja magát. A legfontosabb ilyenkor az, hogy a szülő ne tegyen rá plusz lelki terhet: ne hívogassa, ne írjon üzeneteket a két vizsgarész között, hanem bízzon benne, hogy a gyereke egyedül is megállja a helyét ebben a helyzetben.