Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) sajnálattal reagált arra, hogy nagy valószínűséggel a Magyar Tudományos Akadémia következő ciklusában sem kerül nő az intézmény élére. Előbb kap egy magyar kutatónő Nobel-díjat, mint hogy a hazai tudós társaság elnökének választanák.
Lezárult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) belső jelölési szakaszának egy fontos fordulója, amelyben körvonalazódott, kiket tartanak az akadémikusok a legalkalmasabbnak az elnöki posztra. Bár a névsor még bővülhet, jelen állás szerint női jelölt ezúttal sem szerepel a listán.
A hvg értesülései szerint az Akadémia 2026 májusában tartandó tisztújító közgyűlésén választják meg a vezető tisztségeket betöltő kilenc személyt – köztük az elnököt, a főtitkárt és az alelnököket. A lap úgy tudja, az elnöki pozícióra jelenleg Perczel András kémikus, Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus és Pósfai Mihály fizikus számítanak esélyesnek.
Az ADF közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában úgy fogalmazott: aggasztónak tartják, hogy az Akadémia fennállásának kétszáz éve alatt soha nem volt nő az intézmény elnöke vagy főtitkára, és a 21. század második negyedében is úgy tűnik, ez változatlan marad.
„Az elmúlt kétszáz év folyamán soha nem volt nő az Akadémia elnöke vagy főtitkára, és úgy látszik, hogy még most, a 21. század második negyedében sem sikerül női jelöltet állítani az elnöki posztra. Előbb kapta meg Karikó Katalin a Nobel-díjat, mint egy magyar kutatónő azt a bizalmat, hogy a magyar tudós társaságot irányítsa.” – emelte ki a szervezet.
A többi vezető tisztséget illetően a jelöltek nagyjából egynegyede nő. Mivel a jelölési folyamat még nem zárult le, az ADF bízik abban, hogy a tudományos osztályok élnek javaslattételi jogukkal, és korrigálják a jelenlegi arányokat. Mint írják, a női jelöltek hiánya nemcsak igazságtalan, hanem az Akadémia modern, 21. századi szervezetről alkotott képét is kedvezőtlenül befolyásolja.
