Fél 10-kor megkapták az idei magyarérettségi vizsga második részét a diákok. A középszinten vizsgázók választhatnak, hogy Örkény István Meddig él egy fa? című novelláját elemzik, vagy pedig a történelmi események irodalmi feldolgozásáról írnak egy általános témakifejtő esszét. A kapott feladatokról szaktanárral beszélgettünk.
Jóleső érzés lehet Örkény nevét látni, de figyelni kell
Az Eduline által megkérdezett magyartanár szerint a középszintű érettségi második részében a novellaelemzés és Örkény István személye duplán örömet okozhat a diákoknak, akik minden évben szurkolnak, hogy ezt a szövegtípust kapják az elemzésben, Örkény pedig egy ismert 20. századi szerző, nem pedig egy idegen. Igaz, a tanórákon a diákok többnyire Örkény más típusú novelláiról tanulnak.
A feladatleírás egyébként a pedagógus szerint érthető, a novella jól, tág szempontok alapján elemezhető.
Csemege az irodalom kedvelőinek
Azok, akiktől távol áll a műértelmezés és a novellaelemzés, választhatják, hogy általános témakifejtő esszét írnak, aminek a témája idén a történelmi események irodalmi feldolgozása.
Ez a feladat csemege azok számára, akiknek van irodalmi érdeklődése, hiszen a magyar irodalom hemzseg a történelmi események feldolgozásától, legyen szó líráról, epikáról vagy drámáról
- mondja a szaktanár, hozzátéve, hogy ellenben azok, akik kevésbé látják át 4 év tananyagát és nem is kifejezetten érdeklődnek az irodalom iránt, valószínűleg inkább a novellaelemzést választják.
A választott feladat kidolgozásának terjedelme mindkét esetben 500-800 szavas kell hogy legyen, a kidolgozásukra pedig 150 perc áll rendelkezésükre. A maximálisan elérhető pontszám 40 pont ebben a vizsgarészben.
Nevek, táblázatok, memoriterek és kötelező olvasmányok az első részben
Az idei magyarérettségi első részében a diákok egy népszerű nevekről szóló tudományos ismeretterjesztő szöveget kaptak, aminek az értelmezése a szaktanár szerint nem bonyolult, hiszen nem tartalmaz túl sok szakkifejezést. A feladatok között szerepel igaz-hamis, szöveges indoklást igénylő példák és olyan feladat is, amiben táblázatokat kellett tanulmányozniuk a diákoknak és azok alapján kérdésekre válaszolni. Ezek megoldása összesen 40 pontot ér.
A szövegértést követően a diákoknak egy 20 pontos irodalmi műveltségi feladatlapot kellett megoldaniuk. Ez váltotta 2024-ben a gyakorlati szövegalkotást, ami kikerült a vizsgából.
Ebben a vizsgarészben az érettségizőknek többek között szereplők nevei alapján kellett felismerniük irodalmi alkotásokat, de kaptak memoritereket is, és téves információkat kellett aláhúzniuk egy korstílusokat, stílusirányzatokat kérdező példában.
Az általunk megkérdezett szaktanár szerint bár egy-két trükkösebb feladat és kérdés szerepelt a vizsga első részében; összességében a szövegértésben kapott szöveg megértése nem okozhatott gondot a vizsgázóknak, az irodalmi műveltségi kvízben pedig zömében klasszikus, a tavalyihoz hasonló feladatokat kaptak.
