Több mint 80 ezren vizsgáznak ma; elkezdődött a magyarérettségi

Középszinten 77 972-en, emelt szinten 2278-an vizsgáznak az idei érettségi első kötelező vizsgatárgyából, magyar nyelv és irodalomból május 6-án 9:00-tól.

  • Székács Linda

Ezekben a percekben kapták kézhez a feladatlapok első részét magyar nyelv és irodalomból a vizsgázók a 2025-ös tavaszi érettségik első napján.

A feladatok megoldására az emelt- és középszinten vizsgázók számára is 240 perc áll rendelkezésre. A feladatlapok mindkét szinten maximum 100 pontosak.

Magyarérettségi 2025

A vizsga I. része 2024 óta

  • egy 40 pontos szövegértési-nyelvtani feladatsorból és
  • egy 20 pontos irodalmi tesztből áll.

Ezeket 90 perc alatt kell megoldaniuk a diákoknak.

Az emelt szinten vizsgázók szintén 90 percet kapnak. Nekik a vizsga I. részében egy 40 pontos szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kell megoldaniuk, ami egy irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.

Ezt követően az érettségi II. részének megoldására mindkét szinten 150 percet kapnak a vizsgázók.

Azok, akik középszinten érettségiznek itt egy 500-800 szavas műértelmezés VAGY egy témakifejtő esszé közül választhatnak, amivel maximum 60 pontot szerezhetnek.

Ellenben az emelt szinten vizsgázóknak itt 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk, továbbá egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk.

A műértelmező szövegben vagy egy adott irodalmi művet kell elemezniük, értelmezniük és értékelniük, vagy két irodalmi alkotást összehasonlítaniuk. A reflektáló szövegben pedig egy érvelő vagy véleménykifejtő esszét kell megfogalmazniuk egy adott irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre. A műértelmezés elvárt terjedelme 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.

A helyesírásért és külalkért mindkét szinten pontlevonás jár. Rossz helyesírás esetén maximum -8, a csúnya külalakért pedig maximum -2 pontot vonhatnak le.

A délelőtt eseményeit az Eduline-on követhetitek, ahol beszámolunk aról, milyen témákat kapnak és milyen feladatokkal kell megküzdeniük a diákoknak a vizsgán, délután pedig jövünk a szaktanár által kidolgozott nem hivatalos megoldásokkal. Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.