Minden a nevek körül forog - ilyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében

Nevekről szóló szöveg a szövegértésben, stílusirányzatok, memoriter, műfajok, fogalmak az irodalmi műveltségi feladatlapban. Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében, és mennyi idejük lesz ezek megoldására. A magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.

  • Székács Linda

Minden a nevek körül forog a magyarérettségi első részében. Erről szóló szöveget kaptak a diákok a szövegértésében.

A feladatlap I. részében jellemzően egy 800-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet, vagy annak egy részletét kell elolvasniuk a vizsgázóknak és megoldani az azokkal kapcsolatos feladatokat. Így mérik fel ugyanis azt, hogy mennyire képesek figyelmesen olvasni és értelmezni a kapott szöveget.

Magyarérettségi 2025

A szövegértésben kapott feladatok között idén szerepel táblázat, a helyes válasz aláhúzása és számos indoklást igénylő példa is.

Ezek megoldásával összesen 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók. Ezt követi a szintén I. részhez tartozó irodalmi műveltségi teszt, amivel további 20 pontot szerezhetnek a vizsgán.

Az idei tesztben számonkérnek stílusirányzatokat, műfajokat, fogalmakat, de feltűnik köztük Arany János és Zrínyi Miklós is.

Az I. feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük van. Ennyi idő alatt kell tehát kivitelezniük a kapott szöveg figyelmes elolvasását, értelmezését, a hozzá kapcsolódó feladatok megoldását és az irodalmi műveltségi teszt kitöltését is.

Milyen feladatokat kaptak az emelt szinten vizsgázók?

Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

A magyarérettségi legfontosabb eseményeiről szóló tudósításunkat itt követhetitek:

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.