„Amikor megláttuk Örkényt, mindenki fellélegzett” - ilyennek érezték a diákok a magyarérettségit

Alig volt olyan diák az idei magyarérettségin, aki nem Örkényt választotta. Az Eduline-nak nyilatkozó érettségizők szerint a szövegértés kifejezetten könnyű volt, de az irodalmi tesztben akadt néhány olyan feladat, ami gondot okozott.

Május 5-én középszinten 77 972 diák érettségizett magyarból középszinten, akiknek idén is egy két részből álló vizsgasort kellett megoldaniuk. Középszinten az I. rész egy 40 pontos szövegértésből és egy 20 pontos irodalmi feladatlapból állt.

Magyarérettségi 2025

A diákok az első részben idén egy keresztnevekről szóló szöveget kaptak, ahol többek között a Szoboszló vezetéknévhez kellett keresztnevet választaniuk, amit meg is kellett indokolniuk és azt is ki kellett fejteniük, hogy a névadás során milyen törvényi szabályozókat kell figyelembe venni.

Az irodalmi tesztben a Bánk bán, a Szigeti veszedelem és a Jónás könyve is előkerült. A memoriterek közül a Himnusz, Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én, valamint Babits Jónás imája című versét kérték számon.

Könyűnek érezték a szövegértést a diákok

Egy vidéki nyelvi előkészítős osztályba járó Botond az Eduline-nak azt mondta, hogy úgy érzi, neki nagyon jól sikerült a magyar.

Szerintem az utóbbi évek legkönnyebb szövegértését kaptuk, de az irodalmi feladatlap is kifejezetten barátságos volt.

- tette hozzá a diák, akinek a dominós feladat okozott némi nehézséget, mert nem mindegyik műről hallott.

A budapesti gimnazista Zsófi is hasonló véleményen volt, ő például nagyon örült a szövegértésben lévő táblázatoknak, amiből az adatokat csak ki kellett olvasni. A műveltségi tesztben neki a szerző, mű, műfajos feladat okozott nehézséget, mert nem ilyesmire készült.

A Békés megyei Kiara például ugyanennél a feladatnál mindenhova regényt írt be „valahova csak jó lesz alapon”, viszont szerinte az utóbbi évek legkönnyebb szövegértését kapták.

A szegedi gimnazista Rózának az irodalmi feladatlap ment nehezebben, mert szerinte a tanáruk erre a részre nem fektetett nagy hangsúlyt, így néhány feladatnál „tippmixelt”, hogy ne hagyjon semmit sem üresen.

A memoritereket tudtam, és a szövegértés is tetszett

– jegyezte meg a diáklány.

Örkény tarolt

A második részben az érettségizőknek 150 percük volt arra, hogy elemezzék Örkény István Meddig él egy fa? című novelláját vagy pedig különböző korok történelmi események irodalmi feldolgozásáról kellett írniuk egy általános témakifejtő esszét.

Az összes Eduline-nak nyilatkozó diák Örkényt választotta.

Amikor megláttuk Örkényt, mindenki fellélegzett

- mondta Kiara, aki az évforduló miatt Jókait még egyszer átnézte, de nagyon megörült, mikor meglátta a novellaelemzést.

Zsófinak is nagyon feküdt Örkény, szerinte talán egy kicsit sokat is írt, de reméli ez a pontozásnál nem lesz baj.

A magyarérettségivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.