Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Győr-Moson-Sopron és Zala vármegye több évfolyamon is jobban teljesített, mint Budapest a 2024-es angol kompetenciamérésen.
2024-ben több mint 584 ezer diák töltötte ki a digitális kompetenciamérést, aminek eredményeit a napokban tette közzé az Oktatási Hivatal. Az adatokból kiderült, hogy 9., 10. és 11. évfolyamon két vármegye is magasabb átlagpontszámot ért el angol nyelvből az országos és még a fővárosi átlagnál is.
11. évfolyam
Az országos átlag 1784 pont lett, míg a fővárosi diákok átlaga 1810 pont. A legjobb eredményt Győr-Moson-Sopron vármegye tanulói érték el 1830 átlagpontszámmal, őket Zala vármegye diákjai követték 1822 ponttal.
10. évfolyam
A középmezőnyben is hasonló tendencia figyelhető meg. Az országos átlag 1754 pont volt, Budapest 1782 ponttal teljesített, de Győr-Moson-Sopron vármegye 1802 ponttal, Zala vármegye pedig 1787 ponttal ismét előrébb végzett.
9. évfolyam
A kilencedik évfolyamon is a két vidéki vármegye bizonyult erősebbnek. Az országos átlag 1736 pont volt, Budapest ezzel szemben 1761 pontot ért el, míg Győr-Moson-Sopron 1768 ponttal, Zala vármegye pedig 1784 ponttal magasabb eredményt produkált.
Aggodalomra ad okot, hogy szövegértésből még a tavalyihoz képest is gyengébb eredmények születtek.
Mivel 2023-ban csak az alsóbb évfolyamokat vizsgálták idegen nyelvből, ezért nem tudjuk a középiskolai évfolyamok eredményeit összehasonlítani a korábbi évekkel. Viszont azt láthatjuk, hogy a 6-8. évfolyamon 2023-hoz képet, ha kicsivel is, de javult az országos átlag a tavalyi évben.
Az országos átlag angol idegen nyelvből 2023-ban:
Az országos átlag angol idegen nyelvből 2024-ben:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.