Két vármegye is megelőzte Budapestet a 2024-es angol idegen nyelvi kompetenciamérésen

Győr-Moson-Sopron és Zala vármegye több évfolyamon is jobban teljesített, mint Budapest a 2024-es angol kompetenciamérésen.

2024-ben több mint 584 ezer diák töltötte ki a digitális kompetenciamérést, aminek eredményeit a napokban tette közzé az Oktatási Hivatal. Az adatokból kiderült, hogy 9., 10. és 11. évfolyamon két vármegye is magasabb átlagpontszámot ért el angol nyelvből az országos és még a fővárosi átlagnál is.

11. évfolyam

Az országos átlag 1784 pont lett, míg a fővárosi diákok átlaga 1810 pont. A legjobb eredményt Győr-Moson-Sopron vármegye tanulói érték el 1830 átlagpontszámmal, őket Zala vármegye diákjai követték 1822 ponttal.

10. évfolyam

A középmezőnyben is hasonló tendencia figyelhető meg. Az országos átlag 1754 pont volt, Budapest 1782 ponttal teljesített, de Győr-Moson-Sopron vármegye 1802 ponttal, Zala vármegye pedig 1787 ponttal ismét előrébb végzett.

9. évfolyam

A kilencedik évfolyamon is a két vidéki vármegye bizonyult erősebbnek. Az országos átlag 1736 pont volt, Budapest ezzel szemben 1761 pontot ért el, míg Győr-Moson-Sopron 1768 ponttal, Zala vármegye pedig 1784 ponttal magasabb eredményt produkált.

Aggodalomra ad okot, hogy szövegértésből még a tavalyihoz képest is gyengébb eredmények születtek.

Mivel 2023-ban csak az alsóbb évfolyamokat vizsgálták idegen nyelvből, ezért nem tudjuk a középiskolai évfolyamok eredményeit összehasonlítani a korábbi évekkel. Viszont azt láthatjuk, hogy a 6-8. évfolyamon 2023-hoz képet, ha kicsivel is, de javult az országos átlag a tavalyi évben.

Az országos átlag angol idegen nyelvből 2023-ban:

  • 6. évfolyam: 1474 pont
  • 7. évfolyam: 1546 pont
  • 8. évfolyam: 1591 pont

Az országos átlag angol idegen nyelvből 2024-ben:

  • 6. évfolyam: 1480 pont
  • 7. évfolyam: 1553 pont
  • 8. évfolyam: 1595 pont
    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.