Vaisnava jógamester, mezőgazdasági mérnök, tanító cigány-roma szakirányon – csak néhány olyan nappali tagozatos állami ösztöndíjas alapszak a 821-ből, amit senki sem jelölt meg a 2025-ös egyetemi felvételin. Összesen pedig 365 olyan alap-és osztatlan képzés van, amit első helyre senki sem írt be, de többedik helyre igen, ennek mintegy 83 százaléka valamilyen pedagógusképzés.
A 2025-ös felvételi eljárás során 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre. Az adatokból látszik, hogy a legnagyobb harc idén is a gazdasági, műszaki és informatikai képzések állami ösztöndíjas helyeiért lesz. Az sem újdonság, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbb alapszak idén is a gazdálkodási és menedzsment lett, amit első helyen 4484-en jelöltek meg, az összes jelentkezők száma pedig majdnem elérte 19 ezret.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
|
|
Az osztatlan képzések közül a legtöbben jogásznak (elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853) vagy általános orvosnak (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704) tanulnának.
Dupla nulla
Ehhez képest érdemes azt is megjegyezni, hogy van összesen 821 olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alap-és osztatlan szak, amit senki sem jelölt meg sem az első, sem a második vagy éppenséggel mentőövként a sokadik helyen sem. Ezeknek a képzéseknek az aránya tudományterületenként a következőképpen alakult:
- agrár: 1
- bölcsészettudomány: 9
- hitéleti: 58
- művészet: 33
- művészetközvetítés: 4
- pedagógusképzés: 716
Az adatokból látszik, hogy a legtöbb ilyen szak valamilyen pedagógusképzés, amelyek közül csak három valamilyen nemzetiségi (például cigány-roma szakirányos) tanító alapszak, a többi pedig osztatlan tanárszak. Ezeknek a képzéseknek a legnagyobb része valamelyik vidéki egyetem kisebb kihelyezett tagozatán indulna, de például az ELTE szombathelyi kampuszán számos természettudományos szakpárra nem jelentkezett senki. (A kémia-fizika szakos jelentkezőkkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.)
Az agrárképzések közül az SZTE hódmezővásárhelyi kampuszán mezőgazdasági mérnököt, az ELTE szlavisztika alapképzésen több szakirányt sem írt be senki sehova. A hitéleti képzések között pedig néhány elsőre egzotikusnak tűnő képzésre, mint például a vaisnava jógamester vagy a vaisnava teológia, sem jelentkeztek, de a Károlin a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas református teológiára vagy a Pázmányon a katolikus közösségi szervezői képzésére sem szeretne senki sem menni.
Tartaléknak jó lesz
Ezen kívül az idei felvételi eljárásban összesen 365 olyan nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alapképzés van, amit első helyre senki sem írt be, de másodikként vagy sokadikként egyfajta mentőövként már szerepelnek a listákban. A képzési területenként ez a következőképpen alakul:
- agrár: 5
- bölcsészettudomány: 5
- gazdaságtudomány: 3
- informatika: 1
- műszaki: 3
- művészet: 36
- művészetközvetítés: 2
- orvos-és egészségtudomány: 1
- sporttudomány:1
- természettudomány: 5
- pedagógusképzés: 303
Az adatokból látszik, hogy a 83 százaléka ezeknek a szakoknak valamilyen pedagógusképzés, amelynek nagy része osztatlan tanári szak.
Az EKKE-n a szőlész-borász mérnököt hárman, a MATE gyöngyösi kampuszán az angol nyelvű turizmus-vendéglátás szakot heten, a BME VIK balatonfüredi kampuszán az üzemmérnök-informatikusi képzését egy diák, míg a Nyíregyházi Egyetem angol nyelvű gépészmérnöki alapképzését nappali tagozaton állami ösztöndíjasként csak hárman írták be a második vagy éppenséggel a sokadik helyre.
Az is érdekes, hogy a tartalékos természettudományos szakok közül három kémia, amiből egyet magyar, egyet pedig angol nyelven a Nyíregyházi Egyetem hirdetett meg, a harmadikat pedig az EKKE Egerben.
Hogy ezek a szakok végül elindulnak-e, azt egyelőre nem tudni, hiszen tavalyhoz hasonlóan az idei felvételi tájékoztatóban sem szerepelnek a minimális kapacitásszámok, ami azt mutatná meg, hogy legalább hány fővel indítják el a képzést. Ez a kisebb speciális, főleg művészeti szakoknál érdekes, ahol jellemzően már egy-két fővel is elindul az oktatás.
