Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
A tanári továbbképzések többségének nem látjuk értelmét. Viszont tudjuk, hogy hatalmas pénzek mozognak cégek felé, amely összegeket úgy könyvelnek el, mint ami az oktatásba megy. Ugyanez vonatkozik a digitalizációra - mondta a Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója a Heti Válasznak, hozzátéve: ha a kormányon lévők nem veszik észre, mekkora forrástöbbletet kellene a pedagógusi fizetésekbe fektetni, akkor a Fideszt a 2002-eshez hasonló helyzet fenyegetheti, amikor nagyrészt az oktatásügy miatt veszítette el a választást.
"Nem érjük be a többnyire a sajtóból származó, nem mindig megbízható értesülésekkel, egy társadalmi szintű szakmai egyeztetés aktív részesei kívánunk lenni" - írja nyílt levelében tizenkét pedagógiai szervezet, amely több kérdést tesz fel az új alaptantervről Csépe Valériának, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztosnak.
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) Magyar Nemzet birtokába került részletes, 70 oldalas koncepciója is számol a kilencosztályos általános iskola bevezetésével. A lap információi szerint a dokumentumot a kormány augusztusban küldte szét társadalmi egyeztetésre.
A hazafias és honvédelmi nevelés átgondolása nem jelenti új tantárgy bevezetését, "tartalomról, életérzésről" van szó, ami már ma is megjelenik a történelemben, a földrajzban, de megjelenhet a zenében és a testnevelésórán is - jelentette ki a hétfői Magyar Időknek adott interjúban Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár.
"Hallottam a háttéranyagról, de nem láttam, kismillió ilyen tanulmány készül, az újságok meg mindenfélét írnak" - mondta az államtitkár az atv.hu-nak.
2019 szeptemberében életbe lép az új Nemzeti alaptanterv - közölte Palkovics László oktatási államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Mostanra kialakult az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciója, amelynek lényege, hogy az egyes képzési szakaszok végére megszerzendő tudásanyagot és készségeket határozzák meg, vagyis kimeneti szabályozású lesz, és ez a pedagógusok nagyobb szakmai szabadságával jár együtt - mondta Csépe Valéria, a Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a köztévén.
Többek között erről is beszélt az oktatási államtitkár egy konferencián.
Tankönyv helyett tabletet kaphat 2018 szeptemberétől több ezer ötödik osztályos diák, és a tanárokat is korszerű digitális eszközökkel szerelik fel - mondta az oktatási államtitkár csütörtökön egy szombathelyi tanácskozáson.
A kormányzatnak elsősorban a saját felelősségével kell foglalkoznia, még akkor is, ha alapvetően a pedagógusokon múlik az oktatási rendszer sikeressége - mondta a Magyar Nemzetnek Thaisz Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkárságának közelmúltban távozott főosztályvezetője.
Oktatásról szóló vitanapot kezdeményezett az MSZP, teljes letámadást intéztek Palkovics László oktatási államtitkár felé a köznevelési törvény öt évéről, aki igyekszik állni a sarat.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) közleményben követeli a NAT azonnali változtatását.
Váratlan, radikális akciókat ígér a Tanítanék Mozgalom, amelyekre még idén sor kerül - mondta Törley Katalin, a szerveződés egyik vezetője a hétfői Magyar Időknek.
A jövő végzőseinek már digitális érettségit kell tenniük, az első szakgimisek kötelező emelt szintű szakmai érettségit tesznek, mégis nehezebb lehet számukra a továbbtanulás. Érkezik a kötelező emelt szintű érettségi és a kötelező nyelvvizsga is, ha valaki tovább szeretne tanulni.
Minden bizonnyal az alaptanterv része lesz, de még korai örülni.
A korábban ígért 2018-as módosítás helyett több időt szánnának a változtatásra. Addig is marad a leterheltség.
Továbbra sem készíttette el a kormány a szakgimnáziumok szakmai és közismereti óratervét, de ha meg is érkezik, a helyi óratervekre nem lesz idő szeptemberig - vélik szakmai és civil szervezetek.
Furcsa ilyet állítani, de gyakorlatilag bármit megváltoztathat a tanár az óraszámon kívül, ami nincs megszabva követelményként a Nemzeti Alaptantervben. Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy káosz lesz vagy nyugalom.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet javaslatai alapján el lehet térni a Nemzeti Alaptantervtől és a kerettantervben meghatározottaktól. Nem lesz sok ideje a tanároknak a felkészülésre, augusztusban készülnek csak el az ajánlások. Akár a tananyag harmadát is elhagyhatják majd a tanárok, de komoly felelősséggel.
