Nahalka István tizenöt pontban foglalta össze az új NAT-tal kapcsolatos problémákat
Stiller Ákos
„Új NAT létrehozására szükség van, azonban e feladattal nem tudható le a teljes tartalmi szabályozási rendszer átfogó reformja. Súlyos gondok sürgős enyhítéséről, tűzoltásról lehet csak szó” - írja elemzésében Nahalka István, aki súlyos problémának tartja, hogy hiába írja elő a köznevelési törvény, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem készített elemzést a 2012-ben elfogadott NAT hatásairól.
Az oktatáskutató szerint az új alaptanterv koncepciója nem veti fel a tartalmi szabályozás jelentős mértékű centralizáltságának problémáját, pedig az átalakításnak ez kellene, hogy legyen a kulcskérdése, viszont a konkrét változtatási javaslatai közül jó néhány a rendszer további centralizálásának irányába mutat, például a tananyagelemek központi súlyozását javasolja, illetve kötelezően választható módszereket kíván bevezetni.
„A koncepció kilátásba helyezi a módszertani szabadság korlátozását, ami jelentős szakmai visszalépés” - írja Nahalka István, hozzátéve, hogy az új alaptanterv nem nyújt megoldást a legnagyobb problémát jelentő túlterheltségre. „A javaslat, hogy nem csökkenteni kell a tananyagot, hanem súlyozni, nem fogadható el, a centralizálási törekvések egy új megnyilvánulása, és nem jelent megoldást a túlterheléssel kapcsolatban” - olvasható az elemzésben.
Az oktatáskutató szerint a koncepció nem foglalkozik a differencálás, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének lehetőségeivel, a tankönyveket érintő problémákkal, ráadásul „a koncepció megfogalmazásai – itt nagyon nehéz nem sértő kifejezéseket használni – nyelvi szempontból a téma fontosságához viszonyítva méltatlanok”.
„Egyetlen érv szolgál alátámasztásul az iskolaszerkezet átalakításával kapcsolatos, azon egyszerű javaslathoz, hogy az általános iskola meghosszabbodik egy évvel: szükséges az alapkészségek fejlesztésének megerősítése. Az érv a korszerű pedagógiai ismereteink szerint gyenge lábakon áll, és belőle kiindulva nem igazolható, hogy ha fontos is ez a feladat, csakis az iskolában töltött idő egy évvel való meghosszabbításával lehetséges a megoldása” - írja Nahalka, aki szerint a tanév hosszával kapcsolatban a tények, adatok, kutatási eredmények hiánya is teljes mértékben tévútra vezette a fogalmazókat.
„A politikusok többször megfogalmazott óhaját (nőjön a tanév hossza) akarták csak hevenyészett érvekkel alátámasztani, azonban csak egy kicsit kell utánanézni a tényeknek, a mindenki számára hozzáférhető adatoknak, hogy világosan kijelenthessük: a tanév hosszának megnövelésére az égegyadta világon semmi szükség nincs" - írja.
"Nem érjük be a többnyire a sajtóból származó, nem mindig megbízható értesülésekkel, egy társadalmi szintű szakmai egyeztetés aktív részesei kívánunk lenni" - írja nyílt levelében tizenkét pedagógiai szervezet, amely több kérdést tesz fel az új alaptantervről Csépe Valériának, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztosnak.
