szerző:
Eduline

A jövő végzőseinek már digitális érettségit kell tenniük, az első szakgimisek kötelező emelt szintű szakmai érettségit tesznek, mégis nehezebb lehet számukra a továbbtanulás. Érkezik a kötelező emelt szintű érettségi és a kötelező nyelvvizsga is, ha valaki tovább szeretne tanulni.

Nagyon sok változást próbál átnyomni a kormány az előttünk álló kétéves időszakban, aminek kardinális része lesz a Nemzeti alaptanterv átalakítása. A cél a diákok terheinek a csökkentése, de ez a kép nehezen rajzolódik ki úgy, ha rengeteg új elvárást támasztanak a diákok elé.

Digitális érettségi

Az eddig megismert módosítási javaslatok közül talán a Digitális Oktatási Stratégia hozományaként bevezetendő digitális érettségi tűnik a legkevésbé ördögtől valónak. A kihívást egyedül az jelentheti, hogy korábban senki sem oldott meg hasonló típusú feladatokat. Már megkezdődtek azok a vizsgálatok, hogy milyen megoldással lehetne kiváltani a kézzel írt vagy rajzolós feladatokat. A 2019-2020-ban ráadásul csak választható lesz, tehát azok pontszámaival kell versenyeznie a felvételi során a digitális érettségizőknek, akik a hagyományos érettségit írják.

Szakmai érettségi

2017-ben már lesz olyan szakgimnáziumi tanuló, akinek le kellett raknia a tanult szakmájában egy emelt szintű érettségi tárgyat is, ha tovább szeretne tanulni. Az elsőknek nem lesz könnyű felkészülni, ugyanis még csak idén körvonalazódott, hogy mit fognak tőlük számonkérni - noha két éven belül nem lehetne változtatnia a kormánynak. Az első mintafeladatok is most kerülte feltöltésre, pedig már csak szűk 7 hónap van az érettségiig.

Továbbtanulás?

A természettudományos tárgyak szakgimnáziumi háttérbe szorulása miatt sokat szűkülnek az ilyen intézménybe járó diákok továbbtanulási lehetőségei. A néhány tanított tárgy csak a tanult szakmájuknak megfelelő lehet, így viszont sokkal nehezebb lesz átképezniük magukat, ha mégis pályát módosítanának a középiskola végén.

Egyre több felsőoktatási intézmény követelhet két emelet szintű érettségit is, ami további terhet jelenthet. Emellett kötelezővé válik a felsőoktatási felvételinél a nyelvvizsga megléte. Ez nem csak időráfordítást, de komoly anyagi terhet is jelenthet egy diák és családja számára, hiszen közel sem biztos, hogy minden iskola képes arra, hogy kellő szintre hozzon egy diákot, így különórákra is költeni kell.