A bölcsészek általában irodai alkalmazottként, a műszakisok mérnökként vagy gépészmérnökként, az infósok pedig szoftverfejlesztőként tudnak elhelyezkedni - derül ki a diplomás-pályakövetési rendszer 2014-es adatairól szóló gyorsjelentésből.
Sorozatunkban egyéni tapasztalatok és a diplomás-pályakövetési rendszer adatai alapján mutatjuk be, hogy érzik magukat a munka világában a diplomás pályakezdők. Mennyit keresnek, hol helyezkednek el, hányan dolgoznak diplomát nem igénylő munkakörben, és milyen arányban tanulnak tovább? Első rész: gazdaságtudományok.
Minden ötödik diák tanul tovább mesterképzésben vagy másik alap-, illetve osztatlan képzésben, esetleg - jóval kisebb arányban - felsőoktatási szakképzésben. A legnagyobb arányban a pedagógus-, a tanári, az orvosi és a jogi képzésekről kikerülő hallgatók közül választanak másik szakterülethez tartozó szakot.
A szoftverfejlesztőként dolgozó friss diplomás pályakezdők keresnek a legjobban a leggyakoribb szakmák közül: havonta 258 ezer forintot visznek haza. Íme, a gyakori munkakörök teljes listája a fizetésekkel.
Milyen végzettséggel nem számíthattok több százezer forintos fizetésre? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) minden második hallgatója tanulmányai mellett is dolgozik, 73 százalékuk a tanulmányaihoz kapcsolódó területen. A főiskolások 49 százaléka azt tervezi, hogy a diplomázás után külföldön helyezkedik el, bár külföldi munkatapasztalattal csak 14 százalékuk rendelkezik.
Mennyit keresnek a pályakezdő diplomások? Mennyivel magasabb a férfiak átlagfizetése, mint a nőké? Összefoglaltuk, mi derül ki a 2013-as diplomás-pályakövetési felmérések összefoglaló tanulmányából.
A 15-24 évesek körében 27,8 százalékos a munkanélküliség, ez majdnem háromszorosa a munkaképes korúakra vetített...
Felsőoktatási tanulmányai mellett a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) hallgatóinak 39 százaléka dolgozik, egyrészt...
