A 2016-ban végzettek közül az osztatlan tanárképzésben diplomát szerzők tudtak a leggyorsabban elhelyezkedni a munkaerőpiacon a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint. Mesterszakos oklevéllel szinte az összes képzési területen jobb eséllyel indulnak a pályakezdők, már ami az álláskeresésre fordított időt illeti.
A diplomás pályakövetési rendszer (DPR) adatain alapuló interaktív keresőfelületen képzési területenként, sőt, akár szakokra lebontva is megnézhetitek, hogy mennyi idő alatt találtak állást a 2010 és 2016 között abszolutóriumot szerzett hallgatók. Az oldalon a fizetésekről, munkakörökről, későbbi tanulmányokról is tájékozódhattok.
Az alap- vagy osztatlan szakosok közül a leggyorsabban az osztatlan tanárképzésben részt vevők álltak munkába, kicsit kevesebb mint fél hónap alatt. A pedagógus alapképzéseken diplomát szerzők majdnem másfél hónap, a mesterszakosok pedig 36 nap alatt tudtak elhelyezkedni.
Nem csoda, hogy a tanárszakosok gyorsan találnak munkát, 2019 második negyedévében ugyanis több mint négy és félezer üres álláshely volt az oktatásban, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter szerint ugyanakkor csak a nyugdíjazások és a tanárok költözése, intézményváltása miatt keresnek ennyi pedagógust. Legutóbb egy magyartanár írt az iskolájában tapasztalható körülményekről, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig sztrájkot helyezett kilátásba többek között a tanárok túlterheltsége miatt.
A gazdaságtudományi alapszakokon a 2015/2016-os tanévben végzettek átlagosan közel két hónap alatt találtak állást, a mesterszakosok esetében pedig 39-40 nap volt a munkakeresés ideje. A jogi alapképzéseken végzettek valamivel kevesebb, az osztatlan szakokon diplomázók pedig valamivel több mint három hónap elteltével kezdtek el dolgozni. A mesterképzések esetében kicsit kevesebb mint másfél hónap volt az átlag.
Az informatika alapképzéseken diplomázók átlagosan szintén kevesebb mint két hónap alatt találtak állást, a legkönnyebben a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói helyezkedtek el, 34-35 nap alatt. A mesterképzésen végzetteknek valamivel kevesebb mint egy hónapra, a Debreceni Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázóknak pedig csak 10 napra volt szüksége ehhez.
A műszaki alapszakokon abszolutóriumot szerzettek alig két hónap alatt találtak állást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen volt a legjobb az átlag, kevesebb mint egy hónap. Az osztatlan képzéseken végzettek egy és háromnegyed, a mesterszakosok pedig kicsivel több mint egy hónap alatt tudtak elhelyezkedni.
A bölcsészettudományi alapképzéseken abszolutóriumot szerzettek két és fél hónap alatt, a mesterszakosok átlagosan majdnem két hónap múltán kezdtek el dolgozni. A társadalomtudományi alapszakokon végzettek 70-75 nap, a mesterszakosok pedig kicsivel kevesebb mint két hónap alatt találtak állást.
Az osztatlan orvos- és egészségtudományi képzéseken végzettek körülbelül 54 nap alatt találtak állást, az alapszakosok majdnem két hónap, a mesterszakosok pedig valamivel több mint két hónap alatt tudtak elhelyezkedni. Három hónapot meghaladó volt az álláskeresés átlagos ideje a természettudományi alapképzéseken diplomát szerzők esetében, a mesterszakokon végzettek pedig két és kétharmad hónap alatt találtak állást.
Mennyit ér a diploma forintban? Ennyivel keresnek jobban a végzett hallgatók az átlagbérnél
Hogyan viszonyul a diplomás pályakezdők bére a 20-29 évesek átlagkeresetéhez? Itt vannak a számok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
