Hamarosan kezdődnek a középiskolai beiratkozások

Pár nap múlva indul a személyes beiratkozása azoknak, akik szeptembertől középiskolában kezdik a tanulmányaikat. Mutatjuk, mit kell róla tudni.

  • Eduline

Június 25-én és 26-án tartják a középiskolák a személyes beiratkozást, amelyen kötelező megjelenniük azoknak a diákoknak, akiket szeptembertől valamelyik középfokú intézménybe felvettek. A folyamatot azonban jelentősen megkönnyíti, ha a szülők előzetesen online is elvégzik a beiratkozást.

Középiskolai beiratkozás: így kell NEK-adatlapot igényelni

Érdemes online elkezdeni

Az elektronikus beiratkozás már június 18-án elindult. Azok a diákok, akik felvételt nyertek valamilyen középiskolába, előzetesen is rögzíthetik adataikat a KRÉTA rendszerben. Ez lerövidíti a személyes ügyintézést az iskolában.

Ha az általános iskolában is használták a KRÉTA-t, akkor a szülők a megszokott belépési adatokkal tudnak belépni a KRÉTA e-Ügyintézés felületére. Ott a „Beiratkozás középfokú intézménybe – BKI” menüpontban adhatják meg a szükséges adatokat. Fontos tudni, hogy ez csak a webes felületen működik, a mobilalkalmazásban nem.

Itt a 2025/2026-os tanév rendjének tervezete, mutatjuk a legfontosabb dátumokat

Mi a teendő, ha nincs KRÉTA-hozzáférés?

Ha az általános iskola nem a KRÉTA rendszert használta, akkor ideiglenes regisztrációval is be lehet jelentkezni az online beiratkozáshoz. A rendszer ezután a név, a születési adatok és az oktatási azonosító (a diákigazolványon szereplő 11 számjegyű, 7-essel kezdődő kód) alapján megpróbálja azonosítani a diákot az új iskolában. Ha ez nem sikerül, hibaüzenetet küld, és a szülőknek közvetlenül fel kell venniük a kapcsolatot a középiskolával.

Ezeket az iratokat kell vinni

A személyes beiratkozásra több dokumentumot is vinni kell. Mivel ezek intézményenként változhatnak, a listát érdemes előre megnézni az iskola honlapján vagy a hivatalos tájékoztatókban.

Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük, melyek azok a dokumentumok, amelyekre biztos szükségetek lesz a beiratkozás során:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.