Pár nap múlva indul a személyes beiratkozása azoknak, akik szeptembertől középiskolában kezdik a tanulmányaikat. Mutatjuk, mit kell róla tudni.
Június 25-én és 26-án tartják a középiskolák a személyes beiratkozást, amelyen kötelező megjelenniük azoknak a diákoknak, akiket szeptembertől valamelyik középfokú intézménybe felvettek. A folyamatot azonban jelentősen megkönnyíti, ha a szülők előzetesen online is elvégzik a beiratkozást.
Középiskolai beiratkozás: így kell NEK-adatlapot igényelni
Érdemes online elkezdeni
Az elektronikus beiratkozás már június 18-án elindult. Azok a diákok, akik felvételt nyertek valamilyen középiskolába, előzetesen is rögzíthetik adataikat a KRÉTA rendszerben. Ez lerövidíti a személyes ügyintézést az iskolában.
Ha az általános iskolában is használták a KRÉTA-t, akkor a szülők a megszokott belépési adatokkal tudnak belépni a KRÉTA e-Ügyintézés felületére. Ott a „Beiratkozás középfokú intézménybe – BKI” menüpontban adhatják meg a szükséges adatokat. Fontos tudni, hogy ez csak a webes felületen működik, a mobilalkalmazásban nem.
Itt a 2025/2026-os tanév rendjének tervezete, mutatjuk a legfontosabb dátumokat
Mi a teendő, ha nincs KRÉTA-hozzáférés?
Ha az általános iskola nem a KRÉTA rendszert használta, akkor ideiglenes regisztrációval is be lehet jelentkezni az online beiratkozáshoz. A rendszer ezután a név, a születési adatok és az oktatási azonosító (a diákigazolványon szereplő 11 számjegyű, 7-essel kezdődő kód) alapján megpróbálja azonosítani a diákot az új iskolában. Ha ez nem sikerül, hibaüzenetet küld, és a szülőknek közvetlenül fel kell venniük a kapcsolatot a középiskolával.
Ezeket az iratokat kell vinni
A személyes beiratkozásra több dokumentumot is vinni kell. Mivel ezek intézményenként változhatnak, a listát érdemes előre megnézni az iskola honlapján vagy a hivatalos tájékoztatókban.
Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük, melyek azok a dokumentumok, amelyekre biztos szükségetek lesz a beiratkozás során:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
