Bár az online ügyintézéssel meggyorsítható, a középiskolai beiratkozáson személyesen is részt kell venni. Mutatjuk, miket vigyetek magatokkal.
Néhány nappal a tanévzárást követően, június 25-én és 26-án szervezik meg a középiskolák a beiratkozásokat a frissen felvett tanulók számára. Ezen személyesen kell részt venni és különféle dokumentumokat magatokkal vinni, ugyanakkor a folyamat jelentősne meggyorsítható, ha előtte már elvégzitek az online beiratkozást a KRÉTÁ-ban. Erre leghamarabb körülbelül egy héttel a személyes beiratkozás előtt lesz lehetőségetek.
Amennyiben már az általános iskolában is a KRÉTA-t használtátok, nincs más teendőtök, mint az ott kapott szülői azonosítóval belépnetek ebben az időszakban, majd az e-Ügyintézés felületén, a „Beiratkozás középfokú intézménybe – BKI” pontot választva megadnotok a kért adatokat. Ezt csak a KRÉTA honlapján keresztül lehet elintézni, a telefonos applikációban nincs rá lehetőség.
Ha azonban nincs KRÉTA-s regisztrációtok, mert az általános iskola nem ezt a felületet használtátok, ide kattintva ideiglenes regisztrációval adhatjátok majd meg a beiratkozáshoz szükséges adatokat. Ezt követően név, születési hely és idő, továbbá az oktatási azonosító (a 7-essel kezdődő, 11 számjegyből álló azonosító a diákigazolványon) alapján a rendszer megkeres a kiválasztott középiskola rendszerében titeket. Ha nem talál meg, arról hibaüzenetet küld, ebben az esetben pedig fel kell vennetek a kapcsolatot a középiskolátokkal.
A személyes alkalomra vinnetek kell majd az itt létrehozott dokumentumokat kinyomtatva és aláírva, emellett pedig be kell mutatnotok
Néhány iskola pedig kéri a sikeres felvételről szóló értesítést is, SNI vagy BTMN esetén az erről szóló szakértői véleményt, továbbá vihetitek magatokkal a korábban igényelt NEK adatlapot is az új diákigazolvány kiállításának elindításához.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
