Miket kell vinni a középiskolai beiratkozásra?

Bár az online ügyintézéssel meggyorsítható, a középiskolai beiratkozáson személyesen is részt kell venni. Mutatjuk, miket vigyetek magatokkal.

  • Székács Linda

Néhány nappal a tanévzárást követően, június 25-én és 26-án szervezik meg a középiskolák a beiratkozásokat a frissen felvett tanulók számára. Ezen személyesen kell részt venni és különféle dokumentumokat magatokkal vinni, ugyanakkor a folyamat jelentősne meggyorsítható, ha előtte már elvégzitek az online beiratkozást a KRÉTÁ-ban. Erre leghamarabb körülbelül egy héttel a személyes beiratkozás előtt lesz lehetőségetek.

Amennyiben már az általános iskolában is a KRÉTA-t használtátok, nincs más teendőtök, mint az ott kapott szülői azonosítóval belépnetek ebben az időszakban, majd az e-Ügyintézés felületén, a „Beiratkozás középfokú intézménybe – BKI” pontot választva megadnotok a kért adatokat. Ezt csak a KRÉTA honlapján keresztül lehet elintézni, a telefonos applikációban nincs rá lehetőség.

Ha azonban nincs KRÉTA-s regisztrációtok, mert az általános iskola nem ezt a felületet használtátok, ide kattintva ideiglenes regisztrációval adhatjátok majd meg a beiratkozáshoz szükséges adatokat. Ezt követően név, születési hely és idő, továbbá az oktatási azonosító (a 7-essel kezdődő, 11 számjegyből álló azonosító a diákigazolványon) alapján a rendszer megkeres a kiválasztott középiskola rendszerében titeket. Ha nem talál meg, arról hibaüzenetet küld, ebben az esetben pedig fel kell vennetek a kapcsolatot a középiskolátokkal.

A személyes alkalomra vinnetek kell majd az itt létrehozott dokumentumokat kinyomtatva és aláírva, emellett pedig be kell mutatnotok

  • a saját és a kísérő szülő személyi igazolványát,
  • a lakcímkártyátok,
  • TAJ-kártyátok,
  • az általános iskolai bizonyítványotok.

Néhány iskola pedig kéri a sikeres felvételről szóló értesítést is, SNI vagy BTMN esetén az erről szóló szakértői véleményt, továbbá vihetitek magatokkal a korábban igényelt NEK adatlapot is az új diákigazolvány kiállításának elindításához.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.