A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosok körében pedig tízből hét diák vállal munkát valamilyen módon a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel.
Ahogy megírtuk, januártól - interaktív formában - elérhető vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomás és Aktív hallgatói kutatása. Utóbbiban az egyetemisták, főiskolások tanulmányairól, motivációiról és munkavégzéséről találhattok információkat.
A legfrissebb adatok 2018-ból valók, akkor a kérdőívet majdnem 12 ezer, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező alapszakos hallgató töltötte ki. Az eredményekből kiderül, hogy a diákok majdnem 54 százaléka valamilyen módon dolgozott a tanulmányai mellett, közülük pedig minden második hallgató állandó jelleggel, határozatlan időre vállalt munkát.
Diákmunkát, gyakornoki munkát az egyetem, főiskola mellett dolgozók 30 százaléka, alkalmi, időszakos megbízást majdnem 9 százaléka, meghatározott időtartamú munkát majdnem 7 százaléka végzett, megbízással pedig 3,4 százalékuk dolgozott.
A munkát vállalók aránya a jogi alapképzésre járók körében volt a legmagasabb (71,2 százalék), de a gazdaságtudományi, illetve a pedagógusképzés-területi alapszakokon is tízből hat tanuló dolgozott.
Mi a helyzet az osztatlan és a mesterképzéses hallgatókkal?
Az osztatlan képzésen 2018-ban aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők közül 2575-en töltötték ki a kérdőívet, majdnem 38 százalékuk dolgozott valamilyen formában. Közülük itt is majdnem minden második diák vállalt állandó jellegű, határozatlan idejű munkát, a második legnagyobb a diák-, illetve gyakornoki munka aránya volt, több mint 28 százalék. A legnagyobb arányban az államtudományi (60 százalék), illetve a jogi (49 százalék) osztatlan képzésben tanulók dolgoztak.
A 2018-ban mesterképzésre járók közül 2586-an válaszoltak a kérdésekre. Itt - nem meglepő módon - még magasabb, több mint 70 százalék a munkát válallók aránya. Közülük minden hatodik diák állandó, határozatlan jelleggel dolgozott. Minden ötödik munkát vállaló hallgató diák- vagy gyakornoki munkát végzett.
A legnagyobb arányban az orvos- és egészségtudományi mesterszakon tanulók dolgoztak: tízből kilenc diák. A pedagógusképzésben és az államtudományi területen körülbelül 80 százalék, a gazdaságtudományi területen pedig több mint 76 százalék volt a munkát vállalók aránya.
Szeretnétek az egyetem mellett munkát vállalni, hogy fedezni tudjátok a kötelező kiadásaitokat és megkeressétek a zsebpénzre valót? Most összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot, amire érdemes ügyelnetek, ha a tanulmányaitok mellett dolgoznátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
