A friss diplomások közül a pedagógus- és a művészetközvetítési szakon végzettek keresnek a legrosszabbul - ez derül ki egy idei felmérésből. A legfiatalabb tanárok, tanítók, óvodapedagógusok bruttó átlagbére alig haladja meg a 220 ezer forintot, így aztán nem meglepő, hogy sokan döntenek úgy: más területen keresnek állást.
Bruttó 226 077 forint - a diplomáspálya-követési rendszer (DPR) legfrissebb statisztikái alapján ennyi a pedagógusszakot végzett pályakezdők átlagos fizetése, de még a legmagasabb fizetést elérők keresete sem haladja meg a 250 ezer forintot (a pályakövetési statisztikákban azok is szerepelnek, akik más területen helyezkedtek el).
Ez az összeg a legjobban kereső pályakezdők, vagyis az informatikusok átlagfizetésének alig a fele. Árulkodó adat az is, hogy a tanároknál kevesebbet (bruttó 212 830 forintot) csak a művészetközvetítési területen diplomázók keresnek.
Még mindig a 2014-es minimálbér alapján számolnak
A pedagógusok bérét a korábbi ígéretekkel ellentétben a mai napig a 2014-es minimálbér alapján számítják. Az akkor 101 500 forint volt, ma pedig már 167 400 forint. Vagyis a pedagógusok bérét több mint 60 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje. A szakszervezetek évek óta próbálnak tárgyalni a kormánnyal a bérrendezésről, egyelőre sikertelenül. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) például tegnap tartotta év végi értékelőjét, ahol ismét felszólították a jövő évi választáson induló pártokat: tegyenek versenyképes ajánlatot az oktatásban dolgozók bérének emelésére.
Pedig európai összevetésben is a sor végén kullogunk. Egy 2019-es jelentés szerint a 2017/2018-as tanévben egy kezdő óvodapedagógus vagy tanító éves bruttó fizetése 6875 euró (2 millió 286 ezer forint) volt, ami egy hónapra lebontva bruttó 190 ezer forintot jelent: ez Budapesten egy albérlet kifizetésére sem elég. Nem járnak sokkal jobban az egyetemi végzettségű tanárok sem, az ő kezdő bérük éves szinten 7639 euró (két és félmillió forint).
Mindezért legalább öt év egyetem
A sokat emlegetett tanárhiány mellett nem meglepő, hogy a pedagógusképzések friss diplomásainak több mint 88 százaléka a saját szakmájában tud elhelyezkedni. A pályakövetési statisztikák alapján a tanárok alig két hónap alatt állást is találnak. A kötelező szakmai gyakorlat miatt náluk a legnagyobb az egyetem alatt dolgozók száma is – a 2017/2018-ban abszolvált hallgatók közel 70%-a dolgozott a képzése végén.
Komoly probléma viszont a lemorzsolódás és a pályaelhagyás. A 2018/2019-es tanévben például 12 634-en kezdtek meg valamilyen "pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést", diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pályára lépők száma pedig éppen csak meghaladta a 6 ezret. Előfordul, hogy a hallgatók kevesebb mint fele jut el addig, hogy iskolában tanítson – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) korábbi felméréseiből.
Így lesznek "egyéb ügyintézők" a tanárok
A pályakövetési felmérés szerint a pedagógusképzéseken végzettek közül a legtöbbet az „egyéb ügyintézők" keresnek (havi bruttó 384 ezer forintot). Ők egyértelműen pályaelhagyók.
Ami a (tényleg a szakmában dolgozó) tanárok fizetését illeti: a felmérés szerint a speciális oktatók, nevelők kalkulálhatnak a legmagasabb fizetéssel: bruttó 250 842 forinttal. Az óvodában dolgozók és az általános iskolai tanítók átlagfizetése bruttó 227 ezer forint (a bértábla ugyanis különbséget tesz a végzettségi szintek, tehát egyetemi/főiskolai, alap/mesterszakos diploma között), a szakképzett oktatóké 214 ezer, az oktatási asszisztensek pedig alig bruttó 210 ezer forintot keresnek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|