A legmagasabb igénye a műszaki területeken végzetteknek, míg a legalacsonyabb a bölcsészeknek és a jogászoknak van.
435 952 forint a pályakezdők nettó bérigénye - derül ki a Zyntern állásportál 2025-ös Nagy Pályakezdő Kutatásából, amit több mint kétezer, jellemzően 20-23 éves kitöltő válaszaiból állítottak össze.
A kutatás során kitértek arra, hogy mik a pályakezdők munkahelyválasztási preferenciái, hogy itthon vagy külföldön képzelik el a jövőjüket, mely cégek a legvonzóbbak számukra, továbbá, hogy mennyit szeretnének keresni.
A legmagasabb bérigénye a kutatás szerint azoknak a pályakezdőknek van, akik valamilyen műszaki képzésen szereztek diplomát. Nekik a nettó bérigényük 503 ezer forint.
A legalacsonyabb fizetési igényük a bölcsészettudományokon és a jogi képzéseken végzetteknek van. A bölcsészek nettó bérigénye mindössze 378 989 forint, a jogászoké pedig még ennél is alacsonyabb; 374 091 forint.
"A frissdiplomások által elvárt nettó fizetés évről évre emelkedik és ez idén sincs másként. A havi jövedelemigény 2023-as és 2024-es különbsége bár nagyobb volt, mint az idei évre beérkezett válaszok alapján, mégis 418 421 Ft-ról 435 952-re nőtt. Jelenleg a műszaki és a természettudományi területen tanulók rendelkeznek az átlagnál nagyobb fizetési igénnyel, de az is látható, hogy a gazdaságtudományi szakokat végzők idén az IT pályakezdő szakértőit is megelőzték fizetési igényt tekintve" - írják a sajtóközleményben.
Hozzáteszik, hogy a férfiak és nők közötti szakadék 2025-ben az előző évi 10%-ról 13%-ra nőtt.
A férfi válaszadók átlagosan 481 958 forintot szeretnének keresni, a női válaszadók viszont csak 419 168 forintot.
A fizetési elvárásokat leginkább a végzettség, korábbi munkatapasztalat és meglévő kompetenciák határozzák meg, de nagy hatással van rá a gazdasági helyzet, az önálló életvitelre való törekvés és az adott település megélhetési költségei is - magyarázzák.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
