Rossz kezdő fizetés után alacsony bérnövekedés vár a magyar tanárokra az Európai Bizottság friss jelentése szerint.
A bizottság Eurydice hálózata a pedagógusok pénteki világnapja alkalmából tette közzé áttekintését a tanárok és az iskolaigazgatók juttatásairól, ez alapján pedig igazán nincs mire büszkének lennünk - írja a hvg.hu.
A jelentés megállapítja, hogy a vizsgált 2017/2018-as tanévben a legtöbb európai országban emelkedett a tanárok fizetése, ám ez a legtöbb esetben – így Magyarországon is – csak az inflációkövető indexálásnak köszönhető.
A jelentés szerint Magyarországon egy kezdő óvodapedagógus vagy tanító éves bruttó fizetése 6875 euró (2 millió 286 ezer forint). Ez egy hónapra lebontva bruttó 190 ezer forint, azaz amit a fiatalok hazavihetnek, az Budapesten egy albérlet kifizetésére sem elég. Nem járnak sokkal jobban az egyetemi/főiskolai végzettségű tanárok sem, az ő kezdő bruttó bérük éves szinten 7639 euró (két és félmillió forint) - írja az oldal.
Ennyit keresnek a pedagógusok 2019-től: kiszámoltuk, itt vannak az adatok
Mennyit keresnek majd a pedagógusok 2019-ben? Tényleg emelkedik a fizetésük? Sajnos csak keveseké - a pályakezdők is csak azért számolhatnak valamivel magasabb fizetéssel, mert a garantált bérminimumnál egy pedagógus sem kereshet kevesebbet.
A magyar adatokat vizsgálva az is szembetűnő, hogy mennyi időt kell a pályán tölteni ahhoz, hogy a legmagasabb fizetési kategóriába kerüljenek a tanárok. Nálunk ezt 42 év után érik el a pedagógusok, ami persze nem jelenti azt, a nyugdíj közelében felveti őket a pénz. Egy 42 éve a pályán lévő magyar tanár éves bruttó fizetése 14 514 euró, azaz 4 millió 800 ezer forint.
Fontos adat az is, hogy a vizsgált országok közül Magyarországon feltűnően nagy a különbség az iskolaigazgatók és a tanárok fizetése között. Egy iskola vezetője minimum bruttó 12 ezer eurót (4 millió forintot) kap, azaz majdnem dupláját egy kezdő tanár fizetésének.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
