Az Educatio összegyűjtötte, hogy a különböző felsőoktatási képzéseken szerzett diplomával milyen szakmákban helyezkedhettek el, mennyit kereshettek, illetve azt is, hogy pontosan mit tanulhattok az adott szakon. Ehhez igénybe vették a diplomás-pályakövetési rendszer adatait, amelyek a volt hallgatók által kitöltött kérdőíven alapulnak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ePálya portál) foglalkozás-leírásait is, a hivatalos és az intézmények honlapjain található szakleírásokat.

Az oldalon találtok a szakhoz kapcsolódó hasznos linkeket, ha pedig pályakezdők vagytok, a tapasztalataitokat is megírhatjátok.

Íme, az öt, az első helyes jelentkezések száma alapján legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés leírása és a diákok elhelyezkedési esélyei:

1. gazdálkodási és menedzsment

A gazdálkodási és menedzsment képzés után elsősorban a hazai és a nemzetközi üzleti életben helyezkedhettek el, amelyhez a szakon a kommunikációtól a társadalomelméleten át a marketingig és menedzsmentig mindent megtanulhattok. A képzés hét féléves, amelyből egy szemeszter általában összefüggő szakmai gyakorlat.

A végzettséggel elsősorban a gazdasági folyamatokat elemző közgazdászként, gazdasági vezetőként, a tervezést felügyelő kontrollerként, befektetési szakértőként vagy logisztikai tervezőként helyezkedhettek el, a cégek mellett a közizgazgatásban, az EU különböző szerveinél, alapítványoknál, bankokban vagy kutatóintézeteknél is. A szakon végzettek számtalan területen találtak állást, a gazdasági és pénzügyi mellett például a HR, a beszerzés, az ügyfélszolgálat, a logisztika, az értékesítés, a projektmenedzsment vagy az uniós pályázatírás világában.

A legnépszerűbb alapszakon 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzettek 2013-ban bruttó majdnem 240 ezer forintot kerestek havonta a pályakezdők által kitöltött kérdőívek szerint. 65 százalékuk dolgozott, 11 százalékuk tanult, 8 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Azok körében, akik dolgoztak, 73 százalék végzett felsőfokú végzettséget igénylő munkát. Százból négy friss diplomás keresett éppen állást. Minden ötödik diák, pontosan a végzett hallgatók 22 százaléka tanul tovább mesterszakon. A hallgatók kétharmada nő.

2. óvodapedagógus

Az óvodapedagógus szak a 3-7 éves gyermekek óvodai gondozására és nevelésére, lelki, szellemi, fizikai egészségük fejlesztésére, szociális igényeik kielégítésére készít fel. A képzés többek között társadalomtudományi, kultúrtörténeti, művészeti, pszichológiai, kommunikációs, orvos-biológiai, neveléselméleti és pedagógiai kurzusokból épül fel. Tanultok a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek szükségleteiről is, nemzetiségi óvodapedagógusként pedig az adott nemzetiség történelméről és nyelvéről. A diákoknak nyolchetes összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt vennie.

Az óvodapedagógusi munkakör mellett dolgozhattok az ottani munkát segítő dajkaként, csecsemő- és kisgyermeknevelőként bölcsödékben vagy csecsemőotthonokban, nevelőszülőként vagy bentlakásos intézményekben gyermek- és ifjúsági felügyelőként. Ezek mellett voltak olyan pályakezdők, akik bébiszitterként, családi napköziben, családgondozóként, a gyermekvédelem vagy a gyámügy területén, művelődési ház vezetőjeként, óraadó tanárként, óvodai nyelvtanárként vagy pénzügyi, munkaügyi nyilvántartóként helyezkedtek el.

Az átlagfizetés a diplomás-pályakövetés adatai szerint havi bruttó 138 ezer forint volt. A munkavállaló pályakezdők 82 százaléka diplomás munkakörben dolgozott. A válaszadáskor a friss diplomások 72 százalékának volt állása, 4 százalékuk tanult, ugyanennyien pedig tanultak és dolgoztak is egyszerre. Százból minden hatodik pályakezdő volt álláskereső. A szakon száz diákból mindössze kettő férfi. Mesterképzésben a volt hallgatók három százaléka tanul tovább.

3. gépészmérnöki

A gépészmérnöki alapszakon a termékek, gépek, berendezéséről, tervezéséről, gyártásáról, értékesítéséről és üzemeltetéséről, a műszaki fejlesztésről, az üzemi munka szervezéséről és irányításáról tanulhattok.

A végzettséggel elhelyezkedhettek gépészmérnökként, a gépeket működtető és karbantartó gépésztechnikusként. Folyamatoptimalizáló vagy projektfelelős gépészmérnökként az új termékek bevezetését irányíthatjátok, az első tervektől az értékesítésig és termelésig. Dolgozhattok a járműiparban, a műszaki problémákra megoldást kereső gépészeti modellezőként, az épületgépészetben, szakkereskedőként vagy a minőségbiztosítás területén is. A pályakezdők nagy része üzemmérnökként vagy gyártástervezőként dolgozik a gép- és a járműgyártásban, illetve a fémfeldolgozásban.

A gépészmérnöki végzettségű pályakezdők havonta bruttó 285 ezer forintot keresnek, 84 százalékuk pedig diplomát igénylő munkát végez. A 2008-ban, 2010-ben vagy 2012-ben végzett alapdiplomások 16 százaléka tanult 2013-ban. 64 százalékuk dolgozott, 8 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Százból négy pályakezdő volt álláskereső. Az alapdiplomásoknak több mint a negyede, pontosan 27 százalékuk megy tovább mesterszakra. Húszból mindössze egy diák nő.

4. mérnökinformatikus

A mérnökinformatikus szakon információs rendszerek, szolgáltatások és programok tervezéséről, üzemeltetéséről, fejlesztéséről tanulnak a diákok, a képzés műszaki és informatikai kurzusokból áll. Erre a végzettségre mindenhol szükség van, ahol összetettebb informatikai rendszereket használnak, az elhelyezkedési lehetőségek száma így szinte végtelen.

Cégeknél különböző munkakörökben helyezkedhettek el: például az alkalmazások, rendszerek használatát támogató, felügyelő programozóként, vagy az adatbázisok karbantartását végző, illetve használatukat oktató alkalmazás adminisztrátorként, rendszergazdaként, szoftver- vagy alkalmazásfejlesztőként. Dolgozhattok webfejlesztőként, grafikai tervezőként, de a híradástechnika vagy az információbiztonság területén is.

A mérnökinformatikusok átlagfizetése havi bruttó 278 ezer forint. Tízből kilenc munkavállalónak, pontosan 89 százaléknak van felsőfokú végzettséget igénylő állása. 2013-ban a friss diplomások 64 százaléka dolgozott, 14 százalékuk tanult, 9 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. A pályakezdők négy százaléka keresett éppen állást. A mérnökinformatikus szakon a hallgatók hét százaléka nő. Mesterképzésen több mint minden negyedik diák, az alapdiplomások 28 százaléka tanul tovább.

5. jogász

A jogász szakot végzettek állam- és jogtudományi doktorként dr. jur. címet kapnak. A jogászképzés során a jogrendszerről, a jog intézményeiről, a jogalkotásról és -alkalmazásról tanulhattok, emellett a diákoknak vannak társadalomtudományi és latinóráik is. A hazai jog mellett a tantervben szerepelnek  összehasonlító jogi, Európa-jogi és nemzetközi jogi ismeretek is. Az ügyvédi cím elnyeréséhez három éves jelölti munkára, egy kötelező képzés elvégzésére és három szakvizsga letételére van szükség.

A diplomával elhelyezkedhettek cégeknél vagy ügyvédi irodáknál jogászként, ügyvédként, a közigazgatásban bíróként, ügyészként, bírósági, ügyészségi titkárként, de dolgozhattok közjegyzőként vagy szociális és gyermekvédelmi ügyintézőként is.

A jogász osztatlan képzésen végzett pályakezdők havonta bruttó 215 ezer forintot keresnek, 93 százalékuk pedig diplomás munkakörben dolgozik. A 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben végzettek 73 százalékának volt állása 2013-ban, százból két hallgató tanult, százból heten pedig dolgoztak és tanultak is. A pályakezdők három százaléka volt álláskereső. A szakon a hallgatók kétharmada nő, egyharmada férfi.

Legközelebb a második öt legnépszerűbb alap- és osztatlan szakról olvashattok.

Addig is íme, a népszerűség szerinti top 10 képzésről kikerülők fizetése: