szerző:
Eduline

Milyen esélyekkel indulnak a különböző szakokon végzett pályakezdők, mennyit keresnek, és mit is tanulnak pontosan? A felvi.hu-n hasznos infókat gyűjtöttek össze felvételi és diplomázás előtt állóknak. Nálunk először az öt legnépszerűbb alap- és osztatlan szakról olvashattok.

Más-más miatt - fizetés, biztonság, hivatás - éri meg elvégezni a különböző szakokat
©

Az Educatio összegyűjtötte, hogy a különböző felsőoktatási képzéseken szerzett diplomával milyen szakmákban helyezkedhettek el, mennyit kereshettek, illetve azt is, hogy pontosan mit tanulhattok az adott szakon. Ehhez igénybe vették a diplomás-pályakövetési rendszer adatait, amelyek a volt hallgatók által kitöltött kérdőíven alapulnak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ePálya portál) foglalkozás-leírásait is, a hivatalos és az intézmények honlapjain található szakleírásokat.

Az oldalon találtok a szakhoz kapcsolódó hasznos linkeket, ha pedig pályakezdők vagytok, a tapasztalataitokat is megírhatjátok.

Íme, az öt, az első helyes jelentkezések száma alapján legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés leírása és a diákok elhelyezkedési esélyei:

1. gazdálkodási és menedzsment

A gazdálkodási és menedzsment képzés után elsősorban a hazai és a nemzetközi üzleti életben helyezkedhettek el, amelyhez a szakon a kommunikációtól a társadalomelméleten át a marketingig és menedzsmentig mindent megtanulhattok. A képzés hét féléves, amelyből egy szemeszter általában összefüggő szakmai gyakorlat.

A végzettséggel elsősorban a gazdasági folyamatokat elemző közgazdászként, gazdasági vezetőként, a tervezést felügyelő kontrollerként, befektetési szakértőként vagy logisztikai tervezőként helyezkedhettek el, a cégek mellett a közizgazgatásban, az EU különböző szerveinél, alapítványoknál, bankokban vagy kutatóintézeteknél is. A szakon végzettek számtalan területen találtak állást, a gazdasági és pénzügyi mellett például a HR, a beszerzés, az ügyfélszolgálat, a logisztika, az értékesítés, a projektmenedzsment vagy az uniós pályázatírás világában.

A legnépszerűbb alapszakon 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzettek 2013-ban bruttó majdnem 240 ezer forintot kerestek havonta a pályakezdők által kitöltött kérdőívek szerint. 65 százalékuk dolgozott, 11 százalékuk tanult, 8 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Azok körében, akik dolgoztak, 73 százalék végzett felsőfokú végzettséget igénylő munkát. Százból négy friss diplomás keresett éppen állást. Minden ötödik diák, pontosan a végzett hallgatók 22 százaléka tanul tovább mesterszakon. A hallgatók kétharmada nő.

2. óvodapedagógus

Az óvodapedagógus szak a 3-7 éves gyermekek óvodai gondozására és nevelésére, lelki, szellemi, fizikai egészségük fejlesztésére, szociális igényeik kielégítésére készít fel. A képzés többek között társadalomtudományi, kultúrtörténeti, művészeti, pszichológiai, kommunikációs, orvos-biológiai, neveléselméleti és pedagógiai kurzusokból épül fel. Tanultok a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek szükségleteiről is, nemzetiségi óvodapedagógusként pedig az adott nemzetiség történelméről és nyelvéről. A diákoknak nyolchetes összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt vennie.

Az óvodapedagógusi munkakör mellett dolgozhattok az ottani munkát segítő dajkaként, csecsemő- és kisgyermeknevelőként bölcsödékben vagy csecsemőotthonokban, nevelőszülőként vagy bentlakásos intézményekben gyermek- és ifjúsági felügyelőként. Ezek mellett voltak olyan pályakezdők, akik bébiszitterként, családi napköziben, családgondozóként, a gyermekvédelem vagy a gyámügy területén, művelődési ház vezetőjeként, óraadó tanárként, óvodai nyelvtanárként vagy pénzügyi, munkaügyi nyilvántartóként helyezkedtek el.

Az átlagfizetés a diplomás-pályakövetés adatai szerint havi bruttó 138 ezer forint volt. A munkavállaló pályakezdők 82 százaléka diplomás munkakörben dolgozott. A válaszadáskor a friss diplomások 72 százalékának volt állása, 4 százalékuk tanult, ugyanennyien pedig tanultak és dolgoztak is egyszerre. Százból minden hatodik pályakezdő volt álláskereső. A szakon száz diákból mindössze kettő férfi. Mesterképzésben a volt hallgatók három százaléka tanul tovább.

Így alakul át a képzések rendszere 2016-ra

A megszűnő és új alapképzésekről itt olvashattok.

A kivezetésre kerülő mesterszakok listáját itt találjátok.

A felsőoktatási szakképzések átalakulásáról itt találjátok cikkünket.

3. gépészmérnöki

A gépészmérnöki alapszakon a termékek, gépek, berendezéséről, tervezéséről, gyártásáról, értékesítéséről és üzemeltetéséről, a műszaki fejlesztésről, az üzemi munka szervezéséről és irányításáról tanulhattok.

A végzettséggel elhelyezkedhettek gépészmérnökként, a gépeket működtető és karbantartó gépésztechnikusként. Folyamatoptimalizáló vagy projektfelelős gépészmérnökként az új termékek bevezetését irányíthatjátok, az első tervektől az értékesítésig és termelésig. Dolgozhattok a járműiparban, a műszaki problémákra megoldást kereső gépészeti modellezőként, az épületgépészetben, szakkereskedőként vagy a minőségbiztosítás területén is. A pályakezdők nagy része üzemmérnökként vagy gyártástervezőként dolgozik a gép- és a járműgyártásban, illetve a fémfeldolgozásban.

A gépészmérnöki végzettségű pályakezdők havonta bruttó 285 ezer forintot keresnek, 84 százalékuk pedig diplomát igénylő munkát végez. A 2008-ban, 2010-ben vagy 2012-ben végzett alapdiplomások 16 százaléka tanult 2013-ban. 64 százalékuk dolgozott, 8 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Százból négy pályakezdő volt álláskereső. Az alapdiplomásoknak több mint a negyede, pontosan 27 százalékuk megy tovább mesterszakra. Húszból mindössze egy diák nő.

4. mérnökinformatikus

A mérnökinformatikus szakon információs rendszerek, szolgáltatások és programok tervezéséről, üzemeltetéséről, fejlesztéséről tanulnak a diákok, a képzés műszaki és informatikai kurzusokból áll. Erre a végzettségre mindenhol szükség van, ahol összetettebb informatikai rendszereket használnak, az elhelyezkedési lehetőségek száma így szinte végtelen.

Cégeknél különböző munkakörökben helyezkedhettek el: például az alkalmazások, rendszerek használatát támogató, felügyelő programozóként, vagy az adatbázisok karbantartását végző, illetve használatukat oktató alkalmazás adminisztrátorként, rendszergazdaként, szoftver- vagy alkalmazásfejlesztőként. Dolgozhattok webfejlesztőként, grafikai tervezőként, de a híradástechnika vagy az információbiztonság területén is.

A mérnökinformatikusok átlagfizetése havi bruttó 278 ezer forint. Tízből kilenc munkavállalónak, pontosan 89 százaléknak van felsőfokú végzettséget igénylő állása. 2013-ban a friss diplomások 64 százaléka dolgozott, 14 százalékuk tanult, 9 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. A pályakezdők négy százaléka keresett éppen állást. A mérnökinformatikus szakon a hallgatók hét százaléka nő. Mesterképzésen több mint minden negyedik diák, az alapdiplomások 28 százaléka tanul tovább.

5. jogász

A jogász szakot végzettek állam- és jogtudományi doktorként dr. jur. címet kapnak. A jogászképzés során a jogrendszerről, a jog intézményeiről, a jogalkotásról és -alkalmazásról tanulhattok, emellett a diákoknak vannak társadalomtudományi és latinóráik is. A hazai jog mellett a tantervben szerepelnek  összehasonlító jogi, Európa-jogi és nemzetközi jogi ismeretek is. Az ügyvédi cím elnyeréséhez három éves jelölti munkára, egy kötelező képzés elvégzésére és három szakvizsga letételére van szükség.

A diplomával elhelyezkedhettek cégeknél vagy ügyvédi irodáknál jogászként, ügyvédként, a közigazgatásban bíróként, ügyészként, bírósági, ügyészségi titkárként, de dolgozhattok közjegyzőként vagy szociális és gyermekvédelmi ügyintézőként is.

A jogász osztatlan képzésen végzett pályakezdők havonta bruttó 215 ezer forintot keresnek, 93 százalékuk pedig diplomás munkakörben dolgozik. A 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben végzettek 73 százalékának volt állása 2013-ban, százból két hallgató tanult, százból heten pedig dolgoztak és tanultak is. A pályakezdők három százaléka volt álláskereső. A szakon a hallgatók kétharmada nő, egyharmada férfi.

Legközelebb a második öt legnépszerűbb alap- és osztatlan szakról olvashattok.

Addig is íme, a népszerűség szerinti top 10 képzésről kikerülők fizetése:

Szak Havi bruttó átlagbér
gazdálkodási és menedzsment 239 132
óvodapedagógus 138 807
gépészmérnöki 285 770
mérnökinformatikus 278 142
jogász (osztatlan képzés) 215 095
ápolás és betegellátás 202 847
pszichológia 184 024
turizmus-vendéglátás 181 502
általános orvos (osztatlan képzés) 302 298
kereskedelem és marketing 230 491

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!