Öt perc különbséggel ébresztőket állítottak be, hogy egész nap a telefonjaiktól zengjen az igazgatói iroda - az Eduline-hoz érkezett beszámolók szerint volt olyan középiskolai osztály, ami a 2024/25-ös tanév elején így "bosszulta meg" a kormány azon intézkedését, amely szerint a tanév elejétől a telefonok, laptopok, e-könyv olvasók és egyéb fotó- és hangrögzítésre alkalmas tárgyak "használatukban korlátozott" eszközöknek minősülnek.

Csak engedéllyel

A Belügyminisztérium 2024. augusztusában rendelkezett arról, hogy a diákok többé szaktanári engedély és annak naplózása nélkül nem használhatják az elektronikus eszközeiket az iskolában.

A rendelet ugyanis kimondta, hogy a használatukban korlátozott tárgyakat:

• a tanítási nap kezdetén a tanulóknak le kell adni,
• azokat elméletileg az intézményekben elzárt helyeken tárolják majd,
• csak tanári engedéllyel lehet őket elővenni abban az esetben, ha a pedagógus engedélyezi a használatukat a tanóráján, például kvízek, online tananyagok, feladatok megoldására.

Hogy ezt menyire komolyan vették, azt az is bizonyítja, hogy néhány nappal a tanévkezdés előtt menesztették az állásából a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, aki az iskola honlapján azt írta; az intézmény célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás, ezért az álladó beadás-kivétel életszerűtlen lenne. Hozzátette ugyanakkor, hogy "a mobiltelefonok iskolai használatát, a kép- és hangrögzítés korlátait házirendünk már régóta tartalmazza, amit eddig is betartattunk. Ennek érvényesítése szigorúbb lesz. Kérünk minden diákot, hogy órai magatartásával senki se kockáztassa azt, hogy az okos eszközöket a tanítás előtt el kelljen venni", ennek ellenére igazgatói pozíciójából Mészáros Csabát felmentették.

Az aggodalmak ellenére zökkenőmentesen zajlott

Az elektronikus eszközök iskolai használatának korlátozásval kapcsolatban a diákok, szülők, de még a pedagógus szakszervezetek is aggályokat fogalmaztak meg, ugyanakkor nem magáról a tiltásról, hanem annak kivitelezéséről. Szeptember elején ugyanis minden arról szólt, hogy egyelőre nem megoldott a készülékek helyes tárolása az intézményekben, amelyeket így jobb híján átmenetileg többek között például műanyag dobozokban tároltak az iskolakönyvtárban, a tanáriban vagy az igazgatói irodában, esetleg a portán kellett letenni őket már az intézménybe belépéskor, vagy az osztályteremben egy szekrénybe zárták el.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig többek között arról írt, hogy a jogszabály a pedagógusokra hárítja a begyűjtött telefonokért való felelősséget, ami jelentős anyagi és jogi kockázatot jelent számukra.

"Nem várható el, hogy több millió forint értékű eszközökért vállaljanak teljes körű felelősséget, különösen olyan esetekben, amikor az iskolák nem rendelkeznek megfelelő biztosítással, és a telefonok sérülése vagy eltűnése esetén a megőrzésre kijelölt intézményi dolgozók nem tudják a károkat megtéríteni. Az eszközök begyűjtésére, biztonságos tárolására, és azonosítható módon történő visszaadására vonatkozó garanciákat a jogszabály nem tartalmazza" - fogalmaztak.

Az év során aztán az iskolák többsége a Belügyminisztérum és a tankerületek közreműködésével zárható fémszekrényeket kapott, amiket a sopronkőhidai börtönben élő rabok készítettek. A tárolás tehát az esetek többségében megoldódott, és bár a tanév elején voltak, akik aggódtak azért, hogy a készülékek esetleg megsérülhetnek, vagy azokat ellophatják, lapunkhoz ezzel kapcsolatos visszajelzés nem érkezett.

Megkeresésünkre a Klebelsberg Központ azt írta; az iskolák a telefonok begyűjtését és tárolását a helyi szokásoknak, sajátosságoknak megfelelően megoldották a jogszabályi előírások betartásával. Megsérült telefonnal kapcsolatos visszajelzés hozzájuk a tanév során nem érkezett.

De az Eduline által a Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdezett szülők is azt írták; a telefonok tárolása, azok reggeli leadása és tanítás utáni felvétele problémák nélküli.

"Nálunk kis széfek vannak, ahová beteszik reggel a telefont, tanítás után pedig kiveszik. Saját kulcs van hozzá, zökkenőmentesen zajlik" - nyilatkozta egy érintett diák édesanyja.

Nem is tartották be a szabályokat?

Október elején, egy hónappal a tanévkezdést követően diákok tucatja panaszkodott arról, hogy a telefontilalom miatt

• nem tudnak dolgozni a szalagavatóra, ballagásra készülő videóikon,
• nem értesülnek időben a teremcserékről,
• nem látják a napközbeni KRÉTA beírásokat és üzeneteket,
• nem érnek oda időben az iskola utáni programjaikra, edzéseikre.

Úgy tűnik, mostanra azonban a kedélyek lecsillapodtak, meg a kedv is a rendelet betartására. Lapunknak ugyanis több diák és pedagógus is elmondta; a tanév elején igen, utána viszont már kevésbé tartották be a telefonok korlátozására vonatkozó szabályokat.

Kb 1-2 hétig mindenki leadta, de utána nem volt ilyenekre időnk, szerintem ezt már sehol nem vették komolyan, szánalmas egy törvény

- osztotta meg a véleményét egy matek-fizika szakos tanár az Eduline-nal.

Emellett az ország számos szegletéből, többek között Veszprém és Csongrád megyéből is jelentkeztek diákok, akik szerint a készülékeiket nem szedik be a pedagógusok. Egyszerűen azt mondják nekik, hogy nincsenek náluk, vagy a táskáikban hagyják őket - a bátrabbak pedig ugyanúgy telefonoznak a szünetekben.

Elérték a célt?

Bár a rendeletben erről nem esett szó, az elektronikus eszközök hazsnálatának korlátozásával a kormánynak -részben - feltehetően - az lehetett a célja, hogy némileg csökkentse a fiatalok kéeprnyőhasználatának idejét, ami egyébként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült 2023-as felmérés szerint a 8-15 évesek körében átlagosan napi 234 perc, azaz körülbelül 4 óra.

A kutatásban kirajzolódott az is, hogy telefonozás csúcsidőszakai a vizsgált korosztály esetében a reggel 5:30-6:30 közötti idő, majd a napközbeni visszaesést követően 19:30-20:00 között a legaktívabbak.

Mivel a kutatást 2023-ban végezték, ez még a telefonok iskolai tiltása előtti időre utal. Mivel azonban már akkor is az látszódott, hogy iskolaidőben a diákok nem nagyon telefonoznak, valószínűsíthető, hogy a szokásaik a tiltást követő tanévben sem sokat változtak.

Erről maguk a diákok is így nyilatkoztak a januári Educatio kiállításon, ahol arra kértük őket, nézzék meg, mennyi a napi képernyőidejük. Az eredmények elkeserítőek lettek, holott ekkora már eltelt egy félév a tanévből.