Ilyen ponthatárokat húztak tavaly az öt legnépszerűbb bölcsész képzésen

Az öt legnépszerűbb bölcsésztudományi képzésnél elég változatos, hogy hol húzták a legmagasabb ponthatárokat.

Eduline

Közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem képzéseire a 2025-ös általános felvételi eljárás során.

A bölcsésztudományi képzési területen a legtöbben pszichológiára készülnek, melyre 2696 elsőhelyes jelentkezés érkezett. Szintén népszerű még az anglisztika, a közösségszervezés, a szabad bölcsészet és a történelem.

Kiválasztottunk néhány egyetemet, és megnéztük, tavaly milyenek voltak a ponthatárok ezen az öt képzésen. Bár ezek idén változhatnak, segítségül szolgálhat ahhoz, hogy tudjátok, mire számíthattok majd a ponthirdetéskor.

Ezeken az alapszakokon extrém magasak voltak a ponthatárok 2024-ben

A legnépszerűbb nappali és állami ösztöndíjas bölcsész szakok ponthatárai 2024-ben:

pszichológia

KRE: 441
ELTE 453
PTE: 437

anglisztika

KRE: 324
ELTE: 329
PTE: 333

közösségszervezés

ELTE: 344
PTE:317
DE: 352

szabad bölcsészet

ELTE: 350
SZTE: 371
PPKE: 302

történelem

ELTE: 286
SZTE:368
PPKE: 337

Évről évre több tízezer jelentkezőt vonzanak ugyanakkor a pedagógusképzések is, kiváltképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a legnagyobb vidéki intézmények, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem. Illetve több intézményben a bölcsésztudományi karokon vannak a népszerű kommunikáció- és médiatudomány képzések is.

Hozzászólások

Miközben a világ még vitázik, Kína már lépett: ezrével szünteti meg az egyetemi szakokat az AI miatt

Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.

Felsőoktatás

Pukli István: „Nem azt kell először eldöntenünk, hogy ki tartsa fenn az iskolákat, hanem azt, hogy milyen iskolát szeretnénk fenntartani”

Közoktatás

A PDSZ szerint hiba, hogy Lannert Judit előzetes szakszervezeti konzultáció nélkül bocsátott társadalmi egyeztetésre egy törvénytervezetet

Miközben több ponton is üdvözli a köznevelési törvények módosításáról szóló kormányzati tervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly problémákat vet fel, hogy a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetését nem előzte meg érdemi szakszervezeti konzultáció.

Közoktatás

A pedagógusok jövőre már nem perelhetnek az elmaradt jubileumi jutalmaikért

Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.

Közoktatás

Orbán Balázs azért mondott le az MCC éléről, hogy ne terhelje az alapítvány jövőjéről szóló tárgyalásokat

Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.

Campus life

Miért mutat nulla pontot a Felvi rendszere?

Egy hónap múlva, július 23-án kiderülnek a 2026-os felvételi ponthatárok, de nálatok még mindig nulla pontot a rendszer? Mutatjuk, milyen okok állhatnak a háttérben.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.

Úgy néz ki, mégis maradhatnak Kőbányán az Orchidea Iskolába járó diákok

Trentin Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője szerint egyre nagyobb esély van arra, hogy a diákoknak nem kell naponta több kerületen keresztül ingázniuk azért, hogy iskolába vagy óvodába járhassanak.