A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Vicsek Lilla és Pintér Róbert, a Corvinus kutatói hatvan egyetemistával készítettek interjúkat 2021 és 2025 között, eredményeiket pedig az AI & Society című tudományos folyóiratban publikálták. A felmérés során a résztvevőket külön-külön arra kérték, hogy képzeljenek el pozitív és negatív jövőképeket, majd arra is rákérdeztek, mely forgatókönyveket tartják valóban valószínűnek.
A válaszok alapján a disztópikus világok lényegesen részletesebbek és történetközpontúbbak lettek. A megkérdezettek olyan forgatókönyveket vázoltak fel, mint a géplázadás, az emberiség feleslegessé válása, a robotdiktatúra vagy a teljes társadalmi elidegenedés.
A résztvevők több mint fele maga is elismerte, hogy nagyságrendekkel könnyebb negatív jövőt elképzelnie, amelyek időben akár száz-kétszáz évre is előreugrottak. Körülbelül minden harmadik diák ismert sci-fi alkotásokat– például a Mátrix, a Terminátor vagy a Szárnyas fejvadász – említett magyarázatként.
Ezzel szemben egy idilli, MI-vel működő társadalom megrajzolása jóval nehezebb feladatnak bizonyult. A pozitív víziók szürkébbek maradtak, közelebb álltak a jelenhez, és többnyire megálltak néhány technológiai kényelmi előnynél, mint a jobb egészségügy, a veszélyes munkát végző robotok vagy az okosotthonok. Ugyan pozitív példaként is felmerültek sci-fik – például a Csillagok háborúja, az Elysium – Zárt világ vagy A nő (Her) –, a kutatók szerint ezek csak részleteikben jelentek meg, és ritkán rajzoltak ki egy alapjaiban megújult társadalmat.
A képzelőerő aránytalanságának társadalmi jelentősége is lehet. Ha több hiteles és kidolgozott pozitív vízió keringene a közkultúrában, a közbeszéd a puszta „mitől félünk?” kérdésről a „milyen jövőt akarunk?” kérdésre terelődhetne
– fogalmazott Vicsek Lilla, a Corvinus egyetemi tanára, a tanulmány vezető szerzője. A kutató ugyanakkor kiemelte, hogy „a mesterséges intelligenciával való pozitív jövőalkotás ugyanakkor nem válhat a meglévő hatalmi aszimmetriák legitimálásának vagy a technológiai cégek céljainak eltussolásának eszközévé. Arra kell törekedni, hogy a marginalizált csoportoknak és az egymással versengő érdekeknek valódi szavuk legyen ebben.”
A kutatás arra is rávilágított, hogy a generatív MI áttörése részben átírta a gondolkodási kereteket is. A 2024–2025-ben megkérdezettek már kevesebb sci-fi klisét használtak, és inkább saját közvetlen tapasztalataikra támaszkodtak. Míg a korábbi években a művészi kreativitást még olyan kizárólagos emberi dolognak tartották, amelyet a gépek aligha érhetnek el, a későbbi adatfelvételeknél megjelent az az aggodalom, hogy a generatív MI már most belép ezekre a területekre is.
Az oktatási miniszter szerint a mesterséges intelligencia iskolai jelenlétében sem a teljes tiltás, sem a kontrollálatlan használat nem jelent működőképes megoldást. A technológiát a gyerekek fejlődésének szolgálatába kell állítani, amelyhez elengedhetetlen a közös gondolkodás és a világos szakmai keretek megteremtése.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
