Miközben az irodalmi világban egyre több vita folyik arról, hogy elfogadható-e a mesterséges intelligencia használata könyvek megírásakor, Franciaországban most külön díjjal ismernék el az AI segítségével készült alkotásokat. A Pascal-díjra november végéig lehet jelentkezni, a pályázóknak azonban azt is részletesen be kell mutatniuk, hogyan használták a technológiát.
A frissen alapított Pascal-díjra a francia nyelvterület bármely részéről jelentkezhetnek a szerzők, állampolgárságuktól és lakóhelyüktől függetlenül. A pályázat azok előtt is nyitva áll, akiknek nincs kiadójuk – számolt be róla az MTI.
A Blaise Pascal francia matematikusról és filozófusról elnevezett elismeréssel olyan, korábban még nem publikált műveket szeretnének díjazni, amelyek valamilyen társadalmi problémára hívják fel a figyelmet, vagy hasznos gondolatokat fogalmaznak meg.
A győztes pénzjutalmat kap, emellett lehetősége nyílik műve megjelentetésére és szélesebb körű médiamegjelenésre is. A tervek szerint a zsűri november végén választja ki a tíz döntőst, a nyertest pedig december elején jelentik be.
A pályázat egyik legérdekesebb feltétele, hogy a szerzőknek a kézirat mellett technikai dokumentációt is be kell nyújtaniuk. Ebben ismertetniük kell, milyen mesterségesintelligencia-modellt használtak, alkalmaztak-e AI-ügynököket, illetve milyen utasításokkal, promptokkal dolgoztak az alkotói folyamat során.
A díj alapítói, Philippe Rodriguez, Albin Serviant és Gilles Mentré szerint a cél nem a mesterséges intelligencia használatának népszerűsítése, hanem az átláthatóság elősegítése. A szervezők úgy vélik, ahelyett, hogy különböző, gyakran egymásnak ellentmondó eredményeket adó eszközökkel próbálnák kiszűrni az MI használatát, inkább arra kellene ösztönözni a szerzőket, hogy maguk számoljanak be arról, milyen szerepet játszott a technológia az alkotói folyamatban – írta az Euronews.
Szeptemberben a rangos francia Goncourt-díj jelöltjei közül kizárták Thélyson Orélien kanadai-haiti írót, miután felmerült a gyanú, hogy C'était ça ou mourir című regényének elkészítésében mesterséges intelligencia is közreműködött. A szerző kanadai kiadója később megerősítette az AI használatát, Orélien ugyanakkor a Libération francia napilapnak azt nyilatkozta, hogy a technológiát kizárólag kutatási célokra vette igénybe.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
