Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A kezdeményezők szerint a legtöbb irodalmi területen dolgozó ember ma projektalapon, pályázatokból próbál megélni, biztos jövedelem nélkül. Bár az olvasók elsősorban az írók munkájával találkoznak, a könyvek megszületéséhez szerkesztők, műfordítók, kritikusok és más háttérszakemberek munkája is elengedhetetlen, írja a Mérce.
A munkánkat nem fizetik meg, a megélhetésünk egyre kiszámíthatatlanabb, nincs irodalmi alkotói életpályamodell, kiszolgáltatottságunk egyre nő a bizonytalan pályázati és díjazási rendszerben
– írják nyílt felhívásukban a szervezők.
A szakszervezet alapítói szerint jelenleg ugyan több szakmai szervezet is működik az irodalmi életben, azonban nincs olyan érdekképviselet, amely az ágazat összes szereplőjét összefogná. Az új szervezet ezért nemcsak az alkotókat, hanem az irodalmi háttérmunkát végző szakembereket is képviselné, ráadásul generációkon és országhatárokon átívelően. A célok között a határon túli magyar alkotók bevonása is szerepel.
Az Irodalmi Szakszervezet első nagy vállalása egy Országos Irodalmi Érdekegyeztető Fórum létrehozása lenne. A tervek szerint ezen a fórumon a már működő szakmai szervezetek, kiadók, folyóiratok és az irodalmi élet más szereplői közösen dolgoznának ki egy javaslatcsomagot az ágazat helyzetének javítására, amelyet később a mindenkori kormányzat elé terjesztenének.
A kezdeményezők szerint hosszú távon olyan kiszámíthatóbb rendszert kellene kialakítani, amely nem kizárólag pályázatokra épül. Példaként a szlovén művészeti életpályamodellt említik, amelyben az állam a szakmai feltételeknek megfelelő, alacsony jövedelmű szabadúszó művészek adó- és járulékterheinek egy részét átvállalja, emellett pedig anyagi támogatást is biztosít számukra. Az alapítók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a magyar modellnek az alkotók mellett az irodalmi háttérmunkát végzőket is figyelembe kell vennie.
A szervezők szerint az irodalom nem pusztán kulturális érték, hanem munka is, amelyre intézmények, kiadók és folyóiratok épülnek. Éppen ezért úgy vélik, hogy az irodalmi dolgozókat is megilletik a kiszámítható megélhetéshez szükséges feltételek és a munkavállalói jogok.
Az Irodalmi Szakszervezet alakuló ülését június 28-án, 16 órakor tartják a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A szervezők online részvételi lehetőséget is biztosítanak az érdeklődők számára.
Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten.
Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.
Miközben több ponton is üdvözli a köznevelési törvények módosításáról szóló kormányzati tervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly problémákat vet fel, hogy a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetését nem előzte meg érdemi szakszervezeti konzultáció.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Egy hónap múlva, július 23-án kiderülnek a 2026-os felvételi ponthatárok, de nálatok még mindig nulla pontot a rendszer? Mutatjuk, milyen okok állhatnak a háttérben.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
Trentin Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője szerint egyre nagyobb esély van arra, hogy a diákoknak nem kell naponta több kerületen keresztül ingázniuk azért, hogy iskolába vagy óvodába járhassanak.
