Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A kezdeményezők szerint a legtöbb irodalmi területen dolgozó ember ma projektalapon, pályázatokból próbál megélni, biztos jövedelem nélkül. Bár az olvasók elsősorban az írók munkájával találkoznak, a könyvek megszületéséhez szerkesztők, műfordítók, kritikusok és más háttérszakemberek munkája is elengedhetetlen, írja a Mérce.
A munkánkat nem fizetik meg, a megélhetésünk egyre kiszámíthatatlanabb, nincs irodalmi alkotói életpályamodell, kiszolgáltatottságunk egyre nő a bizonytalan pályázati és díjazási rendszerben
– írják nyílt felhívásukban a szervezők.
A szakszervezet alapítói szerint jelenleg ugyan több szakmai szervezet is működik az irodalmi életben, azonban nincs olyan érdekképviselet, amely az ágazat összes szereplőjét összefogná. Az új szervezet ezért nemcsak az alkotókat, hanem az irodalmi háttérmunkát végző szakembereket is képviselné, ráadásul generációkon és országhatárokon átívelően. A célok között a határon túli magyar alkotók bevonása is szerepel.
Az Irodalmi Szakszervezet első nagy vállalása egy Országos Irodalmi Érdekegyeztető Fórum létrehozása lenne. A tervek szerint ezen a fórumon a már működő szakmai szervezetek, kiadók, folyóiratok és az irodalmi élet más szereplői közösen dolgoznának ki egy javaslatcsomagot az ágazat helyzetének javítására, amelyet később a mindenkori kormányzat elé terjesztenének.
A kezdeményezők szerint hosszú távon olyan kiszámíthatóbb rendszert kellene kialakítani, amely nem kizárólag pályázatokra épül. Példaként a szlovén művészeti életpályamodellt említik, amelyben az állam a szakmai feltételeknek megfelelő, alacsony jövedelmű szabadúszó művészek adó- és járulékterheinek egy részét átvállalja, emellett pedig anyagi támogatást is biztosít számukra. Az alapítók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a magyar modellnek az alkotók mellett az irodalmi háttérmunkát végzőket is figyelembe kell vennie.
A szervezők szerint az irodalom nem pusztán kulturális érték, hanem munka is, amelyre intézmények, kiadók és folyóiratok épülnek. Éppen ezért úgy vélik, hogy az irodalmi dolgozókat is megilletik a kiszámítható megélhetéshez szükséges feltételek és a munkavállalói jogok.
Az Irodalmi Szakszervezet alakuló ülését június 28-án, 16 órakor tartják a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A szervezők online részvételi lehetőséget is biztosítanak az érdeklődők számára.
Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
