Lannert Judit: „Az AI a tanulást segítse, ne a tanulást helyettesítse”

Az oktatási miniszter szerint a mesterséges intelligencia iskolai jelenlétében sem a teljes tiltás, sem a kontrollálatlan használat nem jelent működőképes megoldást. A technológiát a gyerekek fejlődésének szolgálatába kell állítani, amelyhez elengedhetetlen a közös gondolkodás és a világos szakmai keretek megteremtése.

Lannert Judit hangsúlyozta, hogy a formálódó oktatáspolitika alapelveit a tanulók önálló gondolkodásának védelme határozza meg.

Oktatási miniszterként számomra a legfontosabb alapelv, hogy az AI a tanulást segítse, ne a tanulást helyettesítse

– fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette, hogy a gyerekeknek meg kell tanulniuk önállóan gondolkodni, kérdezni, érvelni és dönteni, miközben elsajátítják a mesterséges intelligencia kritikus és felelős használatát is.

A miniszter állásfoglalásában egyértelművé tette, hogy a mesterséges intelligencia nem pótolhatja a pedagógus személyes figyelmét, a gyerekek közötti emberi kapcsolatokat és a nevelés személyes dimenzióját. Ugyanakkor elismerte, hogy az új technológiák jelentős segítséget nyújthatnak a tanulás személyre szabásában, a tanárok munkájának támogatásában és az oktatás eredményességének növelésében.

Öt fő pillér a biztonságos oktatási környezetért

Lannert Judit egyetértését fejezte ki a kiáltványban megfogalmazott célokkal, és kifejtette, hogy olyan oktatási környezetet kell teremteni, amelyben:

  1. A gyerekek biztonsága, jólléte és személyes adatainak védelme elsődleges szempontot képez.
  2. A technológia támogatja az önálló gondolkodás és az alapkészségek fejlődését, emellett nem növeli a meglévő esélykülönbségeket.
  3. A pedagógusok megfelelő felkészítést, korszerű eszközöket és szakmai szabadságot kapnak az AI alkalmazásához.
  4. A tanulókat érintő fontos döntésekben továbbra is az emberi szakmai felelősség érvényesül.
  5. A hazai fejlesztések, a magyar nyelvű oktatási tartalmak és a szakmai tapasztalatok meghatározó szerepet kapnak.

Nyilvános konzultáció indul az oktatási AI-stratégiáról

A készülő nemzeti oktatási AI-stratégia kialakításakor a minisztérium kiemelten számít a szakmai közösség tudására és tapasztalataira. A fejlesztők, kutatók, pedagógusok, intézményvezetők, szülők és diákok bevonásával olyan keretrendszer létrehozása a cél, amely egyszerre biztosítja az innováció lehetőségét és a gyermekek védelmét.

A miniszter minden érintettet arra biztatott, hogy vegyen részt a kiáltványhoz kapcsolódó nyilvános szakmai konzultációban. 2026. október 15-ig várják a beérkező javaslatokat.

Korábban Prievara Tibor digitális oktatási szakértő is arról beszélt az Eduline-nak, hogy a mesterséges intelligenciát nem érdemes külön tantárgyként bevezetni az iskolákban. Szerinte az AI használatánál sokkal fontosabb a diákok szövegértésének és kritikus gondolkodásának fejlesztése: meg kell tanulniuk jól kérdezni, hosszabb szövegeket értelmezni, a kapott válaszokat értékelni, utánanézni a tényeknek és mérlegelni a források hitelességét. Úgy véli, az AI iskolai használatát kis lépésekben, mindig valamilyen pedagógiai célhoz igazítva érdemes bevezetni.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy tanárok tették próbára az AI-t. Igaz, gyorsabban elkészültek a feladatok, de egyik mesterséges intelligencia sem volt hibátlan.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.