Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hétfőn írták alá a megállapodást, mely szerint a Mol hivatalosan is átvette a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyeteme fenntartói jogát.
A Mol 50 milliárd forintért megvásárolta a BME Fenntartó Zrt. részvényeit – többek között ezt is rögzítették a június 23-án aláírt szerződésben. Ezek alapján a törzsrészvények a Mol-nál lesznek, de az állam ezen túl stratégiai felügyeleti joggal fog rendelkezni az egyetem felett a B típusú elsőbbségi részvények birtoklásával. A C részvényekkel pedig az egyetem rendelkezik – tette közzé az egyetem.
Hankó Balázs a megállapodással kapcsolatban azt mondta, hogy „az egyetemek és a gazdasági szektor szoros kapcsolata a fejlődés garanciája! Fontos hangsúlyoznunk, az egyetem autonóm döntése alapján melyet a Szenátus kétharmados többséggel támogatott – kerülhet sor erre a mai szövetségkötésre.”
A BME már március 1-től kikerült az államháztartásról szóló törvény hatálya alól, tehát azóta nem központi költségvetési szervként működik, fenntartója a BME Fenntartó Zrt. ami eddig állami tulajdonú gazdasági társaság volt, de a hétfőn aláírt megállapodással magánkézbe került.
Ezek után a BME Fenntartó Zrt. irányítását egy igazgatóság végzi majd, melynek tagjai között ott lesz a BME rektora is. A MOL által jelölt további tagok olyan elismert szakemberek közül kerülnek ki, akik üzleti, ipari és felsőoktatási tapasztalataikkal képesek az egyetem stratégiai érdekeit képviselni.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
