Hivatalosan is magánfenntartású egyetem lett a BME

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hétfőn írták alá a megállapodást, mely szerint a Mol hivatalosan is átvette a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyeteme fenntartói jogát.

  • Rodler Lili

A Mol 50 milliárd forintért megvásárolta a BME Fenntartó Zrt. részvényeit – többek között ezt is rögzítették a június 23-án aláírt szerződésben. Ezek alapján a törzsrészvények a Mol-nál lesznek, de az állam ezen túl stratégiai felügyeleti joggal fog rendelkezni az egyetem felett a B típusú elsőbbségi részvények birtoklásával. A C részvényekkel pedig az egyetem rendelkezik – tette közzé az egyetem.

Hankó Balázs a megállapodással kapcsolatban azt mondta, hogy „az egyetemek és a gazdasági szektor szoros kapcsolata a fejlődés garanciája! Fontos hangsúlyoznunk, az egyetem autonóm döntése alapján melyet a Szenátus kétharmados többséggel támogatott – kerülhet sor erre a mai szövetségkötésre.”

A BME már március 1-től kikerült az államháztartásról szóló törvény hatálya alól, tehát azóta nem központi költségvetési szervként működik, fenntartója a BME Fenntartó Zrt. ami eddig állami tulajdonú gazdasági társaság volt, de a hétfőn aláírt megállapodással magánkézbe került.

Ezek után a BME Fenntartó Zrt. irányítását egy igazgatóság végzi majd, melynek tagjai között ott lesz a BME rektora is. A MOL által jelölt további tagok olyan elismert szakemberek közül kerülnek ki, akik üzleti, ipari és felsőoktatási tapasztalataikkal képesek az egyetem stratégiai érdekeit képviselni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.