December 9-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa hivatalosan is megszavazta Charaf Hassan rektor és Verseghi-Nagy Miklós kancellár előterjesztését, így az egyetem fenntartói joga egy állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerül.
Az elfogadott előterjesztés rögzíti a tervezett, új működési keretrendszerre vonatkozó alapvető elvárásokat, többek között:
A Műegyetem a sajtóközleményébent kiemelte, hogy a megállapodást két év intenzív tárgyalás előzte meg, így jutottak végül arra a pontra, hogy el tudják fogadni a BME sajátosságaira szabott keretrendszert.
„A BME soha nem félt új utakat keresni. Most új kereteket szabhatunk intézményünk számára az értékeink, elveink és minőségünk megőrzése mellett” – hangsúlyozta Charaf Hassan a BME rektora a szenátusi ülésen. Leszögezte, hogy a keretrendszer részleteinek kidolgozására egy delegációt is felkér majd a hallgatók, munkavállalók és vezetők képviseletében.
„Alapvetésnek tekintem, hogy a hallgatói jogok érintetlenül maradnak és az akadémiai szabadság nem sérül az új modellben. A döntés eredményeképpen elérhetjük azt a közös célunkat, hogy a BME Európa 10 vezető műszaki egyeteme közé emelkedjen 2032-ig.” – emelte ki a rektor a sajtóközleményben, mint ahogy azt már korábban a Diploma 2025 különszámba adott interjúban is hangsúlyozta.
Az egyetem új működési modell alapelveit szintén meghatározták az előterjesztésben:
A Szenátus részletes vita és módosítások után, végül elfogadta az előterjesztést, így a rektor tárgyalóbizottságot hoz létre a további tárgyalások lefolytatására. Ezekről a tárgyalásokról pedig a rektor és a kancellár rendszeresen tájékoztatja a Szenátust, illetve a BME Vezetői Értekezlet tagjait.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
