2032-re Európa tíz legjobb műszaki képzése között akarja látni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet annak frissen megválasztott rektora, Charaf Hassan, aki már a rektori pályázatában is nyíltan vállalta, hogy szükségesnek érzi az egyetem mielőbbi modellváltását. A jelenlegi KEKVA rendszert azonban nem tartja járható útnak, helyette egy teljesen új modellen dolgozik.
"Nekem egy politikám és egy vallásom van, azt úgy hívják, hogy BME - ennek megfelelően állok ehhez a kérdéshez" - válaszolta a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem július 1-jén hivatalba lépett új rektora, Charaf Hassan az egyetem modellváltásával kapcsolatos kérdésre a HVG Diploma 2025-ös kiadványában.
A nyáron megválasztott rektor november 28-án tartott fórumot a Műegyetemen arról, hogyan képzeli el az egyetem jövőbeli működését és modellváltását. Erről azonban a HVG Diploma 2025 szerkesztőségének korábban is beszélt már. Az interjúban azt mondta; a modellváltás nem cél, hanem lehetséges eszköz, az eszközök tárháza pedig sokkal szélesebb, mint a már modellváltott egyetemekre jellemző KEKVA modell, vagyis az, hogy a felsőoktatási intézmények közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok kezébe kerültek.
"Az államháztartás merev szabályai nem kedveznek a fejlődésnek. Az a világ, ahol naponta változik a technológia, nem tűri, hogy hetekig, hónapokig hezitáljunk egy döntésen. Az a fajta görcs, ami az államháztartásban jellemző - a pénz mennyiségétől egyébként akár függetlenül is -, nem teszi lehetővé a fejlesztést. Az egyetemnek viszont megállás nélkül fejlődnie kell" - nyilatkozta a rektor, hozzátéve, hogy számukra tehát a KEKVA modell "nem pálya".
Olyan rendszerben gondolkodnak, amiben az állam szerződő félként továbbra is jelen van, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a diákok ingyenesen szerezhessenek versenyképes diplomát. A részletekről a lapnak még nem beszélt, azóta viszont már nyilvános, hogy egy teljesen új modellen dolgoznak, amiben megjelenne a teljesítményalapú finanszírozás is, az infrastruktúra és az ingatlanvagyon pedig továbbra is az egyetem vagyonkezelésében maradna.
Az egyetemi autonómiával kapcsolatban a rektor azt mondta; szerinte azt az a fajta bizonytalanság sérti, amiben jelenleg működik az intézmény, ezért mielőbb lépniük kell.
"Az állam szabályozzon, lásson el közfeladatokat, kössön velünk szerződést, bízza a rektorra annak teljesítését, kérje számon, rúgjon ki, ha nem teljesítem. Ez tiszta viszony. Így tudunk tervezni, így tudunk a-ból b-re lépni. Az tehát a cél, hogy újradefiniáljuk az állam és az egyetem közötti kapcsolatot, az érdekeinknek megfelelően" - mondta.
A cél, hogy 2032-re Európa egyik legjobb egyeteme legyen
A nyáron hivatalba lépett rektor céljául tűzte ki, hogy a Műegyetem 2032-re Európa száz legjobb egyeteme és tíz legjobb műszaki egyeteme között szerepeljen. A QS-rangsorban az intézmény jelenleg a 243. helyet foglalja el, a rektor szerint ugyanakkor ezen nagy eséllyel tudnak javítani; ennek egyik eszköze lesz a modellváltás is.
"El kell érni ezt a célt, mert erre vállalkoztam, különben nem tekintem magam sikeresnek" - jegyezte meg.
A teljes interjú a HVG Diploma 2025-ös kiadványában vagy a hvg360-on, ide kattintva olvasható.
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
 HVG Diploma rangsor 2025 A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
