Modellváltás: már egy cég a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fenntartója

A BME az első olyan magyar egyetem, amely nem alapítványi, hanem céges modellben kerül ki az állami fenntartás alól.

  • Rodler Lili

Március 1-én megtörtént a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem modellváltása, így hivatalosan a fenntartói jog a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól átkerült a BME Fenntartó Zrt.-hez – írta a kedden kikerült közleményében az egyetem, amelyben kihangsúlyozták, hogy bár „a váltással az egyetem kikerült az államháztartási törvény hatálya alól, de továbbra is állami intézmény marad.”

A nemrég bejegyzett BME Fenntartó Zrt. egyelőre egy állami tulajdonban lévő cég, aminek a vezérigazgatója Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának korábbi elnöke, a BME konzisztóriumának tagja, a BME volt hallgatója. Viszont, a Telex korábbi értesülési szerint a fenntartóváltás után az állam tárgyalásba kezd a fenntartó cég részvényeinek értékesítésével kapcsolatban.

A Mol egyelőre az első érdeklődő, így első körben ezzel a vállalattal fog tárgyalni az állam az egyetem bevonásával, az adásvételről. Charaf Hassan rektor korábban azt mondta a híroldalnak, hogy örülne, ha nem maradna állami tulajdon a cégben, viszont mindenképp az egyetem tulajdonosi szerkezetének diverzifikálódását szorgalmazza. Vagyis azt, hogy a Mol mellett más részvényesek is lehetnek a cégben.

A BME a közleményében azt is megemlítette, hogy a fenntartóváltás következtében az egyetem munkatársainak február 28-án érvényes közalkalmazotti jogviszonya március 1-jével munkaviszonnyá alakult át. „A közalkalmazottak foglalkoztatása – a munkakör tartalmának változatlansága mellett – a felek minden további jognyilatkozata nélkül jogfolytonos.” – erősítették meg.

A fenntartóváltás első intézkedése a BME munkatársait érintette. Ezzel kapcsolatban mi is megírtuk, hogy január 1-től új oktatói minimumbértáblát vezettek be, aminek értelmében 29-61 százalékkal emelték az oktató-kutató kollégáik alapbérét. Az egyetem tegnapi közleménye szerint „ez csak az első lépés a bérek felzárkóztatására, amelyet a következő években újabbak követnek majd.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.