Modellváltás: már egy cég a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fenntartója

A BME az első olyan magyar egyetem, amely nem alapítványi, hanem céges modellben kerül ki az állami fenntartás alól.

  • Rodler Lili

Március 1-én megtörtént a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem modellváltása, így hivatalosan a fenntartói jog a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól átkerült a BME Fenntartó Zrt.-hez – írta a kedden kikerült közleményében az egyetem, amelyben kihangsúlyozták, hogy bár „a váltással az egyetem kikerült az államháztartási törvény hatálya alól, de továbbra is állami intézmény marad.”

A nemrég bejegyzett BME Fenntartó Zrt. egyelőre egy állami tulajdonban lévő cég, aminek a vezérigazgatója Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának korábbi elnöke, a BME konzisztóriumának tagja, a BME volt hallgatója. Viszont, a Telex korábbi értesülési szerint a fenntartóváltás után az állam tárgyalásba kezd a fenntartó cég részvényeinek értékesítésével kapcsolatban.

A Mol egyelőre az első érdeklődő, így első körben ezzel a vállalattal fog tárgyalni az állam az egyetem bevonásával, az adásvételről. Charaf Hassan rektor korábban azt mondta a híroldalnak, hogy örülne, ha nem maradna állami tulajdon a cégben, viszont mindenképp az egyetem tulajdonosi szerkezetének diverzifikálódását szorgalmazza. Vagyis azt, hogy a Mol mellett más részvényesek is lehetnek a cégben.

A BME a közleményében azt is megemlítette, hogy a fenntartóváltás következtében az egyetem munkatársainak február 28-án érvényes közalkalmazotti jogviszonya március 1-jével munkaviszonnyá alakult át. „A közalkalmazottak foglalkoztatása – a munkakör tartalmának változatlansága mellett – a felek minden további jognyilatkozata nélkül jogfolytonos.” – erősítették meg.

A fenntartóváltás első intézkedése a BME munkatársait érintette. Ezzel kapcsolatban mi is megírtuk, hogy január 1-től új oktatói minimumbértáblát vezettek be, aminek értelmében 29-61 százalékkal emelték az oktató-kutató kollégáik alapbérét. Az egyetem tegnapi közleménye szerint „ez csak az első lépés a bérek felzárkóztatására, amelyet a következő években újabbak követnek majd.”

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu