Modellváltás: már egy cég a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fenntartója

A BME az első olyan magyar egyetem, amely nem alapítványi, hanem céges modellben kerül ki az állami fenntartás alól.

  • Rodler Lili

Március 1-én megtörtént a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem modellváltása, így hivatalosan a fenntartói jog a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól átkerült a BME Fenntartó Zrt.-hez – írta a kedden kikerült közleményében az egyetem, amelyben kihangsúlyozták, hogy bár „a váltással az egyetem kikerült az államháztartási törvény hatálya alól, de továbbra is állami intézmény marad.”

A nemrég bejegyzett BME Fenntartó Zrt. egyelőre egy állami tulajdonban lévő cég, aminek a vezérigazgatója Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának korábbi elnöke, a BME konzisztóriumának tagja, a BME volt hallgatója. Viszont, a Telex korábbi értesülési szerint a fenntartóváltás után az állam tárgyalásba kezd a fenntartó cég részvényeinek értékesítésével kapcsolatban.

A Mol egyelőre az első érdeklődő, így első körben ezzel a vállalattal fog tárgyalni az állam az egyetem bevonásával, az adásvételről. Charaf Hassan rektor korábban azt mondta a híroldalnak, hogy örülne, ha nem maradna állami tulajdon a cégben, viszont mindenképp az egyetem tulajdonosi szerkezetének diverzifikálódását szorgalmazza. Vagyis azt, hogy a Mol mellett más részvényesek is lehetnek a cégben.

A BME a közleményében azt is megemlítette, hogy a fenntartóváltás következtében az egyetem munkatársainak február 28-án érvényes közalkalmazotti jogviszonya március 1-jével munkaviszonnyá alakult át. „A közalkalmazottak foglalkoztatása – a munkakör tartalmának változatlansága mellett – a felek minden további jognyilatkozata nélkül jogfolytonos.” – erősítették meg.

A fenntartóváltás első intézkedése a BME munkatársait érintette. Ezzel kapcsolatban mi is megírtuk, hogy január 1-től új oktatói minimumbértáblát vezettek be, aminek értelmében 29-61 százalékkal emelték az oktató-kutató kollégáik alapbérét. Az egyetem tegnapi közleménye szerint „ez csak az első lépés a bérek felzárkóztatására, amelyet a következő években újabbak követnek majd.”

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.