Modellváltás: már egy cég a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fenntartója

A BME az első olyan magyar egyetem, amely nem alapítványi, hanem céges modellben kerül ki az állami fenntartás alól.

  • Rodler Lili

Március 1-én megtörtént a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem modellváltása, így hivatalosan a fenntartói jog a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól átkerült a BME Fenntartó Zrt.-hez – írta a kedden kikerült közleményében az egyetem, amelyben kihangsúlyozták, hogy bár „a váltással az egyetem kikerült az államháztartási törvény hatálya alól, de továbbra is állami intézmény marad.”

A nemrég bejegyzett BME Fenntartó Zrt. egyelőre egy állami tulajdonban lévő cég, aminek a vezérigazgatója Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának korábbi elnöke, a BME konzisztóriumának tagja, a BME volt hallgatója. Viszont, a Telex korábbi értesülési szerint a fenntartóváltás után az állam tárgyalásba kezd a fenntartó cég részvényeinek értékesítésével kapcsolatban.

A Mol egyelőre az első érdeklődő, így első körben ezzel a vállalattal fog tárgyalni az állam az egyetem bevonásával, az adásvételről. Charaf Hassan rektor korábban azt mondta a híroldalnak, hogy örülne, ha nem maradna állami tulajdon a cégben, viszont mindenképp az egyetem tulajdonosi szerkezetének diverzifikálódását szorgalmazza. Vagyis azt, hogy a Mol mellett más részvényesek is lehetnek a cégben.

A BME a közleményében azt is megemlítette, hogy a fenntartóváltás következtében az egyetem munkatársainak február 28-án érvényes közalkalmazotti jogviszonya március 1-jével munkaviszonnyá alakult át. „A közalkalmazottak foglalkoztatása – a munkakör tartalmának változatlansága mellett – a felek minden további jognyilatkozata nélkül jogfolytonos.” – erősítették meg.

A fenntartóváltás első intézkedése a BME munkatársait érintette. Ezzel kapcsolatban mi is megírtuk, hogy január 1-től új oktatói minimumbértáblát vezettek be, aminek értelmében 29-61 százalékkal emelték az oktató-kutató kollégáik alapbérét. Az egyetem tegnapi közleménye szerint „ez csak az első lépés a bérek felzárkóztatására, amelyet a következő években újabbak követnek majd.”

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.