Béremelést jelentett be a BME: 61 százalékkal is megemelkedhet egyes dolgozók alapbére

Új oktató-kutatói minimumbértábla bevezetése miatt 29-61 százalékkal emelkedik az oktató-kutató kollégák alapbére.

A minimumbért meghatározó bértábla bevezetésével január 1-től emelkedik a BME munkatársainak alapilletmény – jelentette be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A közlemény szerint ez az első lépés a bérek felzárkóztatására, amelyet a következő években újabbak követnek majd. Az intézkedés alapján 29-61 százalékkal emelkedik az oktató-kutató kollégák alapbére, a legnagyobb emelésre az alacsonyabb beosztásokban dolgozók számíthatnak.

Mindez azt jelenti, hogy

  • a tanársegédek alapbére az eddigi bruttó 326 ezer forintról 500 ezerre emelkedik,
  • az MTA doktori fokozottal rendelkező egyetemi tanárok alapbére pedig 777 ezerről bruttó 1 millió forintra.

A nem-oktató-kutató munkatársakat is érinti a bérfejlesztés, az ő esetükben azonban a szervezeti egységek vezetői egyénenként határozzák meg a béremelés mértékét.

Az alapbérfejlesztés mellett továbbá az egyetem fenntartóváltása is megkezdődött, amely várhatóan 2025 áprilisáig lezajlik. Az intézmény kiemelte, hogy ennek ellenére az állami ösztöndíjas helyek továbbra is megmaradnak. Valamint a műszaki és természettudományi képzési területen 2025-ben több ösztöndíjas diákot tudnak majd felvenni, mint az előző évben.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.