Tovább csökkentették az elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek számát. Azok járnak a legrosszabbul, akik valamilyen gazdasági képzésre jelentkeznének a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre.
2025-ben összesen 4562 fő kerülhet be állami ösztöndíjas férőhelyre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamely képzésére. Ez 354 fővel kevesebb, mint 2024-ben.
Jelentősen csökkentették a gazdasági szakokon elérhető állami férőhelyek számát, ami 2024-ben még 566 fő volt, 2025-ben viszont már csak 163, és csökkent a társadalomtudományi képzéseken elérhető állami férőhelyek száma is 110-ről alig 40 főre.
Így alakulnak a keretszámok képzésterületenként a Műegyetemen:
Érdekesség egyébként, hogy míg a gazdasági- és társadalomtudományi férőhelyek közül elvettek, az informatikai és műszaki (tehát az egyetem fő profilját képező) keretszámokhoz hozzáadtak. Az informatika szakokon példul 982-ről 1011-re, a műszaki képzéseken 2971-ről 3060-ra nőtt az elérhető állami férőhelyek száma.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
