Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés tiszás alelnöke kedden késő este nyújtotta be azt a határozati javaslatot, amely egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi – számolt be róla az MTI.
A testület a 2004 és 2026 közötti időszak társadalmi felzárkóztatási és esélyteremtési programjait vizsgálná. Elsősorban arra keresnék a választ, hogy a jelentős összegű magyar és európai uniós támogatások valóban eljutottak-e a rászorulókhoz, és milyen eredményeket sikerült elérni a felhasználásukkal.
A javaslat az oktatás területét is kiemelten érinti. A bizottság feladata lenne annak feltárása, hogy a roma közösségek és más hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását célzó támogatások mennyiben járultak hozzá az oktatási esélyegyenlőség javításához. A vizsgálat emellett a foglalkoztatási, lakhatási és társadalmi mobilitást elősegítő programokra is kiterjedne, különös tekintettel az Országos Roma Önkormányzat és intézményei által megvalósított projektekre.
A kezdeményezés indoklása szerint ugyanis hiába álltak rendelkezésre jelentős források 2004 óta, a roma közösségek és más hátrányos helyzetű csoportok továbbra is komoly nehézségekkel szembesülnek többek között az oktatásban és a munkaerőpiacon.
A tervezett vizsgálóbizottság nemcsak a programok eredményességét értékelné, hanem a támogatások felhasználásával kapcsolatos esetleges visszaéléseket és szabálytalanságokat is feltárná. Ennek részeként áttekintenék a közbeszerzési, összeférhetetlenségi és ellenőrzési hiányosságokat, valamint azt is, hogy az esetlegesen feltárt problémák után miért maradhattak el a szükséges intézkedések vagy szankciók.
Kőszegi Krisztián az indítványban arra hivatkozott, hogy több ellenőrző szerv is súlyos szabálytalanságokat tárt fel egyes felzárkóztatási programok forrásfelhasználásában.
A bizottságnak a rendszerszintű problémákhoz kapcsolódó politikai, szakmai és igazgatási felelősségi viszonyokat is meg kellene határoznia, majd javaslatokat kellene kidolgoznia a támogatási rendszer átláthatóbbá és eredményesebbé tételére.
A határozati javaslat szerint a vizsgálóbizottság hat tagból állna. Három képviselőt a Tisza, egyet-egyet pedig a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk jelölhetne. A testület elnökét a Tisza, két alelnökét pedig a Fidesz és a Mi Hazánk adná.
Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
