Az Educatio összegyűjtötte, hogy a különböző felsőoktatási képzéseken szerzett diplomával milyen szakmákban helyezkedhettek el, mennyit kereshettek, illetve azt is, hogy pontosan mit tanulhattok az adott szakon. Ehhez igénybe vették a diplomás-pályakövetési rendszer adatait, amelyek a volt hallgatók által kitöltött kérdőíven alapulnak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ePálya portál) foglalkozás-leírásait, illetve a hivatalos és az intézmények honlapjain található szakleírásokat.

Az oldalon találtok a szakhoz kapcsolódó hasznos linkeket, ha pedig pályakezdők vagytok, a tapasztalataitokat is megírhatjátok. Néhány szakról még nem került fel információ, így érdemes gyakran visszatérni a honlapra. Az öt legnépszerűbb alap- és osztatlan szakon végzettek kilátásairól itt, a második öt legnépszerűbb képzésről kikerülők esélyeiről pedig itt olvashattok.

1. pszichológia

A pszichológia alapszakon 2010-ben vagy 2012-ben végzett pályakezdők havonta bruttó 184 ezer forintot vittek haza 2013-ban. A diákok majdnem fele, 48 százaléka még tanult, ezen kívül 19 százaléka tanult és dolgozott is. Nagy többségük, a volt alapszakos diákok 77 százaléka ment tovább mesterképzésre. 16 százalékuk csak dolgozott, munkát pedig százból három pályakezdő keresett éppen. Ötből négy friss diplomás helyezkedett el felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben. A hallgatók nagy többsége, 86 százaléka nő.

Az alapszak elvégzése után viselkedéselemző képesítést kaptok. A pszichológus megnevezést csak a mesterdiplomával rendelkezők használhatják, a szakvizsgához pedig ezen kívül még 3-4 év gyakorlati évre is szükség van. Az alapkézés során az emberi természetről és viselkedésről, az egyének, csoportok megismeréséről és fejlesztéséről tanulhattok, a tantervben szerepelnek kommunikációs, etikai, jogi, statisztikai, informatikai és könyvtárismereti kurzusok is.

Alapszakos diplomával, felügyelet (szupervízió) nélkül dolgozhattok pályaorientációs vagy munkaügyi tanácsadóként, igazságügyi, civil szerveknél, vállalatoknál vagy válások esetén a kompromisszumot elősegítő mediátorként. Cégeknél szervezetfejlesztő tréningeket vezethettek, felméréseket és interjúkat készíthettek. Elhelyezkedhettek pszichológiai asszisztensként is szociális intézményekben, alapítványoknál vagy magánrendelőkben, illetve szupervízió mellett klinikai szakpszichológus, családterapeuta, gyermek-, iskola- vagy sportpszichológus asszisztenseként.

2. anglisztika

Az anglisztika szakról 2010-ben vagy 2012-ben kikerülők 2013-ban havonta bruttó 190 ezer forintot kerestek. 34 százalékuk dolgozott, 29 százalékuk tanult, minden tizedik alapdiplomás pedig tanult és dolgozott is. Mesterképzés mellett 44 százalékuk döntött. Minden huszadik pályakezdő keresett éppen állást - azoknak, akik dolgoztak, kétharmada tudott diplomás munkakörben elhelyezkedni. A hallgatók 77 százaléka nő.

A szak a korábbi angol, illetve amerikanisztika képzésekből jött létre. Három év alatt C1-es szintű nyelvtudást szerezhettek angolból, tanulhattok az angolszász országok nyelvéről, kultúrájáról, történelméről, hagyományairól, politikai berendezkedéséről és Magyarországgal való viszonyáról.

A végzés után dolgozhattok angoltanárként, tolmácsként, fordítóként, idegenvezetőként, kapcsolattartóként a nemzetközi diplomáciában, civilszervezeteknél vagy cégeknél. Elhelyezkedhettek EU-s pályázatíróként vagy vezetői asszisztensként, de hasznos lehet a diploma a lektorálás, a műfordítás, az idegenforgalom, az üzletkötés, a piackutatás, a reklám és a marketing területén is. Van olyan pályakezdő, aki a sajtóban, recepciósként vagy éppen szinkrondramaturgként dolgozik.

3. történelem

A történelem alapképzésen 2010-ben vagy 2012-ben végzett pályakezdők 2013-ban havonta bruttó 149-150 ezer forintot kerestek. 42 százalékuk még tanult, 22 százalékuk dolgozott, minden tizedik alapdiplomás pedig tanult és dolgozott is. Mesterszakot a hallgatók 53 százaléka választott. A munkavállalók kicsit több mint fele, pontosan 53 százaléka helyezkedett el felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben, állást százból kilenc volt diák keresett. A szakon a fiúk vannak kicsit többen: ők adják a hallgatók 56 százalékát.

Négyféle szakirány - történész, levéltáros, muzeológus, régész - közül választhattok. A végzés után dolgozhattok kutató történészként, régészként, általános iskolai tanítóként, illetve - a tanári mesterszak elvégzése után - középiskolai tanárként, levéltári vagy könyvtári munkatársként, muzeológusként vagy néprajzkutatóként. Alapszakos diplomával elsősorában segédmunkatársi vagy asszisztensi pozíciókra pályázhattok.

Van olyan pályakezdő is, aki mentorként, idegenvezetőként vagy régiségkereskedésben helyezkedett el, a töris diplomát ugyanakkor a politikai elemzésben, a közigazgatás területén vagy a médiában is ''felhasználhatjátok''.

4. keleti nyelvek és kultúrák

A keleti nyelvek és kultúrák alapszakról 2010-ben vagy 2012-ben kikerülő friss diplomások havonta bruttó 196-197 ezer forintot kerestek 2013-ban. 32 százalékuk még tanult, 9 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Mesterszakot a végzettek több mint harmada, pontosan 38 százaléka választott. A volt hallgatók 24 százaléka ''csak'' dolgozott - a munkavállalók 62 százaléka talált diplomás állást. Százból hárman kerestek éppen munkát. A hallgatók háromnegyede (76 százalék) nő.

A képzésen többféle szakirány közül választhattok: tanulhattok altajisztikát (ez a török, mongol, illetve mandzsu-tunguz nyelvet, történelmet és kultúrát foglalja magába), hebraisztikát, indológiát, iranisztikát, arabot, japánt, kínait, koreait, mongolt, tibetit, törököt, újgörögöt. A tantervben az orientalisztika mellett ókortudományi ismeretek is szerepelnek. Három év alatt egy keleti nyelvet legalább közép-, egy másik keleti vagy ókori nyelvet pedig alapfokon sajátíthattok el.

A diplomával dolgozhattok a nyelvek eredetét, kialakulását és szerkezetét kutató nyelvészként, egy keleti kultúrára specializálódott történészként vagy irodalomtörténészként, kulturális intézményekben (például könyvtárakban, múzeumokban), vagy fordítóként, tolmácsként, a tanári mesterszak elvégzése után középiskolai tanárként. Elhelyezkedhettek vállalatoknál (például ügyfélkapcsolati munkatársként), de a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia és az idegenforgalom területén is.

5. germanisztika

A germanisztika szakos hallgatók bruttó 218-219 ezer forintot kerestek havonta. A 2010-ben vagy 2011-ben végzettek 35 százaléka dolgozott 2013-ban, 9 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Közülük tízből heten végeztek diplomát igénylő munkát. Az alapszakról kikerülők 32 százaléka ''csak'' tanult, valamilyen mesterszakra 45 százalékuk ment tovább. Százból négyen kerestek állást éppen. A hallgatók 85 százaléka nő.

A szakon a német, a német nemzetiségi, a néderlandisztika és a skandinavisztika szakirányok közül választhattok, így németül, hollandul, dánul, norvégül vagy svédül tanulhattok, megismerhetitek az országok történelmét, irodalmát, kultúráját, társadalmi-politikai berendezkedését.

A szak elvégzése után elhelyezkedhettek nyelvtanárként, tolmácsként, fordítóként, idegenvezetőként, szerkesztőként, lektorként, műfordítóként, de dolgozhattok kapcsolattartóként is a diplomácia területén, nemzetközi vagy civilszervezeteknél, illetve pályázatíróként is.