Az Educatio összegyűjtötte, hogy a különböző felsőoktatási képzéseken szerzett diplomával milyen szakmákban helyezkedhettek el, mennyit kereshettek, illetve azt is, hogy pontosan mit tanulhattok az adott szakon. Ehhez igénybe vették a diplomás-pályakövetési rendszer adatait, amelyek a volt hallgatók által kitöltött kérdőíven alapulnak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ePálya portál) foglalkozás-leírásait, illetve a hivatalos és az intézmények honlapjain található szakleírásokat.

Az oldalon találtok a szakhoz kapcsolódó hasznos linkeket, ha pedig pályakezdők vagytok, a tapasztalataitokat is megírhatjátok.  Az öt legnépszerűbb alap- és osztatlan szakon végzettek kilátásairól itt, a második öt legnépszerűbb képzésről kikerülők esélyeiről pedig itt olvashattok.

Íme, az öt, az első helyes jelentkezések száma alapján legnépszerűbb gazdasági alapképzés leírása és a diákok elhelyezkedési esélyei:

1. gazdálkodási és menedzsment

A legnépszerűbb alapszakon 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzettek 2013-ban bruttó majdnem 240 ezer forintot kerestek havonta a pályakezdők által kitöltött kérdőívek szerint. 65 százalékuk dolgozott, 11 százalékuk tanult, 8 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Azok körében, akik dolgoztak, 73 százalék végzett felsőfokú végzettséget igénylő munkát. Százból négy friss diplomás keresett éppen állást. Minden ötödik diák, pontosan a végzett hallgatók 22 százaléka tanult tovább mesterszakon. A hallgatók kétharmada nő.

A gazdálkodási és menedzsment képzés hét féléves, amelyből egy szemeszter általában összefüggő szakmai gyakorlat. A szak elvégzése után elsősorban a hazai és a nemzetközi üzleti életben helyezkedhettek el, amelyhez a kommunikációtól a társadalomelméleten át a marketingig és menedzsmentig mindent megtanulhattok.

A végzettséggel elsősorban a gazdasági folyamatokat elemző közgazdászként, gazdasági vezetőként, a tervezést felügyelő kontrollerként, befektetési szakértőként vagy logisztikai tervezőként dolgozhattok, a cégek mellett a közizgazgatásban, az EU különböző szerveinél, alapítványoknál, bankokban vagy kutatóintézeteknél is. A szakon végzettek számtalan területen találtak állást, a gazdasági és pénzügyi mellett például a HR, a beszerzés, az ügyfélszolgálat, a logisztika, az értékesítés, a projektmenedzsment vagy az uniós pályázatírás világában.

2. turizmus-vendéglátás

A turizmus-vendéglátás szakon végzett pályakezdők havonta bruttó 181 ezer forintot kerestek. A volt hallgatók kevesebb mint fele (45%) dolgozott diplomás munkakörben. A 2008-ban, 2010-ben vagy 2012-ben végzettek körében a munkavállalók aránya 57 százalék, a csak tanulóké 5 százalék, azoké pedig, akik dolgoztak és tanultak is, 6 százalék volt. Minden huszadik pályakezdő volt álláskereső. Mesterszakra minden tizedik diák ment tovább. A képzésen a hallgatók négyötöde nő.

A turizmus-vendéglátás alapszakon a diákok a szállásadás, vendéglátás, utazás- és rendezvényszervezés mellett a turisztikai szolgáltatásokról és a vállalkozások működtetéséről is tanulnak. A diplomához egy felsőfokú vagy két középfokú nyelvvizsga a feltétel.

A végzettséggel elhelyezkedhettek szállodai vagy vendéglői üzletvezetőként, utazási tanácsadóként, idegenforgalmi ügyintézőként, recepciósként, de akár közgazdászként, értékesítési vezetőként, éttermi vagy rendezvényigazgatóként, művészeti intézmények vezetőjeként is. A pályakezdők többsége az értékesítés, a turizmusszervezés, a regionális fejlesztés, a kulturális örökség kezelése és a rendezvényszervezés területén helyezkedett el. Van olyan, aki felszolgálóként, barmanként, gazdasági ügyintézőként, irodai adminisztrátorként, értékesítési, kereskedelmi, marketing vagy szállítmányozási munkatársként dolgozik.

3. kereskedelem és marketing

A kereskedelem és marketing alapszakon végzettek havi bruttó átlagfizetése 230 ezer forint volt, 73 százalékuk diplomát igénylő munkát végzett. Az alapképzést 2008-ban, 2010-ben vagy 2012-ben befejezők 60 százaléka dolgozott 2013-ban, 12 százalékuk még tanult, 8 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Százból négy volt hallgató keresett éppen állást. Az alapdiplomások negyede ment tovább mesterszakra. A hallgatók több mint kétharmada, pontosan 68 százaléka nő.

A kereskedelem és marketing alapszak a korábbi kereskedelem, kereskedelmi közgazdász tanár, nemzetközi marketing és a teljes körű minőségirányítás képzések egyesítésével jött létre. A végzettek közgazdászdiplomát kapnak, a tanterv pedig tartalmaz gazdasági és üzleti, a vevői magatartásformákról szóló és fogyasztóvédelmi, értékesítési, üzletkötési, logisztikai ismereteket is.

A szak elvégzése után elhelyezkedhettek piackutatóként, reklám- vagy marketingszakemberként, üzletkötőként, a külkereskedelemmel foglalkozó kereskedelmi szervezőként, de közgazdászként vagy a cég, szervezet kommunikációját felügyelő sajtófelelősként is. Van olyan pályakezdő is, aki a pénzügy, a HR, a turizmus vagy a pályázatírás területén dolgozik.

4. pénzügy és számvitel

A pénzügy és számvitel alapszakról kikerülő friss diplomások havonta bruttó 247 ezer forintot kerestek. Tízből hét pályakezdő helyezkedett el felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben. A 2008-ban, 2010-ben vagy 2012-ben diplomázók 71 százaléka dolgozott 2013-ban, 9 százalékuk tanult, és ugyanennyien tanultak és dolgoztak is egyszerre. Százból három volt hallgató keresett éppen állást. Az alapdiplomások kicsit több, mint ötöde, pontosan 21 százaléka ment tovább mesterszakra. A szakon a hallgatók nagy többsége, 76 százaléka nő.

A szakon pénzügyi vagy számviteli, biztosítási, illetve vállalati menedzsment specializációk közül választhattok. A végzés után elhelyezkedhettek pénzügyi ügyintézőként vagy vezetőként, számviteli ügyintézőként, könyvelőként, adótanácsadóként, de a munkavállalók fizetését és a járulékokat intéző bér- és társadalombiztosítási ügyintézőként, bérelszámolóként is.

Több pályakezdő helyezkedett el különböző területeken (kereskedelem, marketing, biztosítás, szállítmányozás, külkereskedelem stb.) adminisztrátorként, ügyintézőként vagy asszisztensként. A végzettséggel betölthető állások között van az adóellenőr, hitelelemző, banki tanácsadó, piacelemző is. A vállalati szféra mellett dolgozhattok államháztartási intézményeknél, önkormányzatoknál, bankoknál, az adóhivatalok szerveinél vagy non-profit szervezeteknél is.

5. nemzetközi gazdálkodás

A nemzetközi gazdálkodás alapszakon végzettek havonta bruttó 270 ezer forintot visznek haza. Azoknak, akik 2013-ban már dolgoztak (54 százalék), vagy tanultak és dolgoztak (11 százalék) több mint a kétharmada (69 százalék) végzett diplomát igénylő munkát. A hallgatók 13 százaléka tanult, százból három volt diák pedig éppen állást keresett. Az alapdiplomások több mint negyede, pontosan 27 százalék tanult tovább mesterszakon. A hallgatók 72 százaléka nő.

A szak nemzetközi vállalkozói tevékenységre készít fel: többek között a nemzetközi kapcsolatokról, az Európai Unióról és az európai piacok jellemzőiről, a diplomáciáról, illetve a piacra lépés technikáiról tanulhattok. A képzés végére legalább két idegen nyelvet kell elsajátítanotok.

A végzettséggel elhelyezkedhettek az európai integrációs folyamatot segítő nemzetközi kapcsolatok szakértőként az állami és a non-profit szektorban, önkormányzatoknál, regionális fejlesztéssel foglalkozó intézményeknél, az Európai Uniónál vagy más államközi szervezetnél. Dolgozhattok politológusként, politikai újságíróként, politikai vagy érdekképviselet szervezetnél, illetve közgazdászként. Vannak olyan pályakezdők is, akik banki, gazdasági, kereskedelmi ügyintézőként vagy asszisztensként, pénzügyi elemzőként vagy számviteli munkatársként dolgoznak.

A gazdasági alapképzésekről kikerülő pályakezdők fizetése: