Ideje lenne módosítani a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményein, bizonyos szakokon elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is – véli az egyik legjelentősebb nemzetközi nyelvvizsgarendszer magyarországi központjának vezetője. Nincs egyedül a véleményével, legutóbb az Állami Számvevőszék vetette fel, hogy érdemes lenne megvizsgálni, milyen szakterületeken lehet „magas szinten és eredményesen” dolgozni nyelvtudás nélkül.
Komoly vita robbant ki a közösségi oldalakon, miután megírtuk: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolja az innovációs minisztériumnak: idén is kapjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős egyetemisták és a főiskolások. A szervezet becslése szerint akár 25 ezer diploma is bennragadhat az egyetemeken a nyelvvizsga hiánya miatt, a hallgatók egy része ugyanis nem tudta megszerezni a bizonyítványt – a koronavírus-járvány miatt tavasszal a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak néhány hétre, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.
Az elmúlt években többször kapott könnyítést az a több tízezer „majdnemdiplomás”, aki hiába végezte el az egyetemet vagy a főiskolát, a diplomáját nem vehette át, mert az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsgát nem szerezte meg. „Minden évben van 20-25 ezer olyan hallgató, aki nem tud B2-es nyelvvizsgát szerezni. Hiába rendeltek el többször nyelvvizsga-amnesztiát, a probléma továbbra is megoldatlan” – mondja a huszonöt országban nyelvvizsgákat szervező TELC magyarországi központjának vezetője. Zsakay Gábor szerint ideje lenne „alkalmazkodni a körülményekhez, levonni a tanulságot az elmúlt évek tapasztalataiból, az anomáliákból, az ellentmondásokból, és változtatni a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményein". „Lássuk be, hogy egy idegen nyelv tudása alacsonyabb szinten is tudást, komoly előnyöket jelent: akár életet is menthet" – véli.
„Intézményenként, illetve azokon belül szakonként kellene meghatározni, milyen szintű nyelvvizsgához kössük a diplomát. A képzések egy részén maradhatna a mostani B2-es elvárás, más képzéseken – úgy, ahogy most is – akár C1-es nyelvvizsgát is kérhetnének az egyetemek. Számos szakon azonban elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is” – magyarázza, hozzátéve: egy ilyen rendelkezés megszüntetné azokat a vitákat is, amelyeket a kényszermegoldásként időről időre elrendelt nyelvvizsga-amnesztia robbant ki, „hiszen az valóban nem fair azokkal szemben, akik sok pénzt és időt szántak a nyelvtanulásra”.
Már 2013-ban is felülvizsgálták volna a szabályokat
Az ötlet nem teljesen új, az elmúlt években többször előkerült – legutóbb az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vetette fel a nyelvvizsga-követelmények lazításának lehetőségét. A felsőoktatásról összeállított, április elején közzétett ÁSZ-elemzés szerint érdemes lenne megvizsgálni, melyek azok a szakterületek, „amely idegen nyelv használata nélkül is magas szinten és eredményesen művelhetők, ezekben az esetekben a kormányzat akár el is tekinthet a nyelvvizsga megkövetelésétől”.
A 2013-ban átdolgozott felsőoktatási stratégia is ugyanezt pedzegette, a dokumentumban az áll: a szabályozást képzési szintenként és képzési területenként kellene felülvizsgálni, hiszen vannak olyan szakmák, amelyekben "az idegen nyelv ismerete a munkavégzés szempontjából másodlagos". Az elképzelés ellen akkor több szakmai szervezet tiltakozott, kiemelve, hogy inkább azoknak a főiskoláknak és egyetemeknek a gyakorlatán kellene változtatni, ahol a hallgatók nem találkoznak rendszeresen az angol, német vagy más idegen nyelvvel.
Megkérdeztük az innovációs tárcát, napirenden van-e a nyelvvizsga-követelmények felülvizsgálata – amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Milyen szakokon ragad be a legtöbb diploma?
Az ÁSZ jelentése szerint az adatokból egyértelműen kiderül, milyen képzéseken tartják vissza a legtöbb diplomát: 2019-ben a végzős agrárszakosok 23 százalékának, a gazdasági képzéseken tanulók 19 százalékának nem volt nyelvvizsgája. A pedagógusszakokon sem volt jó a helyzet: minden negyedik hallgató volt kénytelen lemondani a diplomaosztót. A csecsemő- és kisgyermeknevelő szakosok 70, a gyógypedagógiát tanulók 45, a leendő óvodapedagógusok 40 százalékának gyűlt meg a baja a nyelvtanulással.
A HÖOK áprilisi felmérése is hasonló képet mutat – éppen a „nemzetstratégiai szempontból” fontos szakokon magas azoknak a végzősöknek az aránya, aki a nyelvvizsga hiánya miatt várhatóan nem vehetik majd át a diplomájukat. Az agrárképzéseken például az államvizsgázók 53, a pedagógusszakokon 43 százalékát érinti a probléma, de az orvos- és egészségtudományi területen is 40 százalék azok aránya, akik még nem szerezték meg a bőrkötéses bizonyítványt. Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke az Eduline-nak néhány napja úgy nyilatkozott: ha feltételezik, hogy az orvostanhallgatók többségének van nyelvvizsgája, az azt jelenti, hogy a leendő egészségügyi dolgozók (például a diplomás ápolók, mentőtisztek, védőnők, szülésznők) körében aggasztó azoknak a száma, akik nem vehetik majd át az oklevelüket.
Az Állami Számvevőszék szerint még így is jobb a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt. Elemzésük szerint 2013-ban még 17 ezer, 2019-ben azonban már „csak” 9 ezer diploma ragadt benn az egyetemeken és főiskolákon.
B1-es és A2-es nyelvvizsga: alig van jelentkező
Zsakay Gábor azt mondja, motivációs szempontból is jó döntés lenne, ha bizonyos szakokon elegendő lenne a B1-es vagy az A2-es bizonyítvány, tapasztalatai szerint ugyanis sokan – tévesen – azt gondolják, esélyük sincs elérni a B2-es szintet, ezért nem is kezdenek bele a nyelvtanulásba. A B1-es/A2-es szintet azonban reális célnak láthatják, ezért szerinte többen iratkoznának be egy nyelvtanfolyamra vagy kérnék nyelvtanár segítségét. „Ez felpörgetné az egész nyelvoktatást, hiszen végeredményben több lenne a nyelvvizsgázó, csak egy részük nem B2-es, hanem B1-es vagy A2-es vizsgára jelentkezne” – mondja.
Bár B1-es vizsgát az összes akkreditált nyelvvizsgaközpontban lehet tenni, alig van jelentkező. Nem véletlenül, ez a szint a felsőoktatási felvételin nem ér pluszpontot. „A nyelvvizsgaközpontok évente csak két-három alkalommal tartanak B1-es szóbelit és írásbelit, olyan kevés a vizsgázó. Ha a B1-es bizonyítványért is járna néhány pont a felvételin, az motiválná a diákokat, ráadásul a B1-es szintig a középiskolák is el tudják őket juttatni” – mondja Zsakay Gábor.
A2-es vizsgát is több nyelvvizsgaközpont hirdet, ezekre azonban még kevesebben jelentkeznek. Ilyen vizsgáért egyébként 2014 óta jár államilag elismert bizonyítvány, korábban csak a B1-es (alapfok), a B2-es (középfok) és a C1-es (felsőfok) vizsgáról állítottak ki bőrkötétes bizonyítványt. Az oktatási kormányzat a bevezetéskor elsősorban a szakképzésben tanulóknak ajánlotta a „belépőfokú” vizsgát, ám az alig váltott ki érdeklődést.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
