Újabb szakmai szervezet tiltakozik a nyelvvizsga-követelmények enyhítése ellen

Nem ért egyet a hallgatók nyelvvizsga-követelményének enyhítésével a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE).

  • Eduline
MTI / Oláh Tibor

Nem ért egyet a hallgatók nyelvvizsga-követelményének enyhítésével a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE). Ahogy beszámoltunk róla, a legújabb felsőoktatási stratégia szerint azokon a szakokon, amelyeken a nyelvtudás "másodlagos", a hallgatóknak nem kellene nyelvvizsgázniuk ahhoz, hogy megkaphassák a diplomát. A változtatás ellen a Nyelvtudásért Egyesület is tiltakozik: közleményüket itt olvashatjátok, az olvasók kommentjeiből készült válogatásunkat pedig itt találjátok.

A NYESZE elnökének közleménye szerint "a hallgatóknak is fel kell ismerniük, szükséges a nyelvtudás ahhoz, hogy boldoguljanak az életben". Salusinszky András hozzátette: egyetért az idegennyelv-oktatási stratégiában megfogalmazottakkal, amely alapján néhány éven belül bizonyos alapszakokra csak nyelvvizsgával lehetne felvételizni.

"A felsőoktatásban már a tanulmányok ideje alatt alapvető kellene, hogy legyen az idegen nyelvek rendszeres használata, hiszen a szakirodalom zömét - legyen szó bármilyen képzésről - angolul írják. Hogyan ismeri meg a jövő értelmisége a korszerű tudásanyagot, ha csak magyarul beszél?" - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.