Nem ért egyet a hallgatók nyelvvizsga-követelményének enyhítésével a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE).
Nem ért egyet a hallgatók nyelvvizsga-követelményének enyhítésével a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE). Ahogy beszámoltunk róla, a legújabb felsőoktatási stratégia szerint azokon a szakokon, amelyeken a nyelvtudás "másodlagos", a hallgatóknak nem kellene nyelvvizsgázniuk ahhoz, hogy megkaphassák a diplomát. A változtatás ellen a Nyelvtudásért Egyesület is tiltakozik: közleményüket itt olvashatjátok, az olvasók kommentjeiből készült válogatásunkat pedig itt találjátok.
A NYESZE elnökének közleménye szerint "a hallgatóknak is fel kell ismerniük, szükséges a nyelvtudás ahhoz, hogy boldoguljanak az életben". Salusinszky András hozzátette: egyetért az idegennyelv-oktatási stratégiában megfogalmazottakkal, amely alapján néhány éven belül bizonyos alapszakokra csak nyelvvizsgával lehetne felvételizni.
"A felsőoktatásban már a tanulmányok ideje alatt alapvető kellene, hogy legyen az idegen nyelvek rendszeres használata, hiszen a szakirodalom zömét - legyen szó bármilyen képzésről - angolul írják. Hogyan ismeri meg a jövő értelmisége a korszerű tudásanyagot, ha csak magyarul beszél?" - olvasható a közleményben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
