Nem ért egyet a hallgatók nyelvvizsga-követelményének enyhítésével a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE).
Nem ért egyet a hallgatók nyelvvizsga-követelményének enyhítésével a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE). Ahogy beszámoltunk róla, a legújabb felsőoktatási stratégia szerint azokon a szakokon, amelyeken a nyelvtudás "másodlagos", a hallgatóknak nem kellene nyelvvizsgázniuk ahhoz, hogy megkaphassák a diplomát. A változtatás ellen a Nyelvtudásért Egyesület is tiltakozik: közleményüket itt olvashatjátok, az olvasók kommentjeiből készült válogatásunkat pedig itt találjátok.
A NYESZE elnökének közleménye szerint "a hallgatóknak is fel kell ismerniük, szükséges a nyelvtudás ahhoz, hogy boldoguljanak az életben". Salusinszky András hozzátette: egyetért az idegennyelv-oktatási stratégiában megfogalmazottakkal, amely alapján néhány éven belül bizonyos alapszakokra csak nyelvvizsgával lehetne felvételizni.
"A felsőoktatásban már a tanulmányok ideje alatt alapvető kellene, hogy legyen az idegen nyelvek rendszeres használata, hiszen a szakirodalom zömét - legyen szó bármilyen képzésről - angolul írják. Hogyan ismeri meg a jövő értelmisége a korszerű tudásanyagot, ha csak magyarul beszél?" - olvasható a közleményben.
Egy érettségire felkészítő matekóra ára magántanárnál 4–8 ezer forint között mozog, de annak, aki emelt bioszra készül, még inkább a zsebébe kell nyúlnia, hiszen egy 90 perces alkalomért akár 13 ezer forintot is elkérhetnek. Megkérdeztünk érettségi előtt álló diákokat, hogyan készülnek az iskolán kívül a májusi vizsgákra.
Miután nagy felháborodást keltett a bocskaikerti ovi udvarán megjelent, Magyar Pétert lejárató óriásplakát, megkerestük kérdéseinkkel az érintett óvodát. Végül a helyi önkormányzat közleményét továbbították, amelyben azt írják, a hirdetőfelületen megjelenő adattartalomért ők nem tartoznak felelősséggel.
Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
A tíz legnagyobb hazai egyetem közül nyolcban kizárólag a gazdaságtudományi képzéseken nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a többi szakterületen a keretszámok változatlanok maradtak az előző évhez képest.
A rendelettervezetet február 24-ig lehetett véleményezni.
Mutatjuk, kik mehetnek a szóbelire az ELTE Radnótiba.
A kormányinfón kiderült, hogy nem egyszerre utalják a pedagógusoknak a kompenzációt.
Hiába kap minden pedagógus bruttó 152 ezer forintos egyszeri juttatást április elején, a tényleges hatása korántsem lesz egyforma.
Nemcsak a nyári karbantartási munkálatok igényeit kell összegyűjteniük, hanem a költségeket is pontosan ki kell számolniuk.
