Nem ért egyet a hallgatók nyelvvizsga-követelményének enyhítésével a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE).
Nem ért egyet a hallgatók nyelvvizsga-követelményének enyhítésével a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE). Ahogy beszámoltunk róla, a legújabb felsőoktatási stratégia szerint azokon a szakokon, amelyeken a nyelvtudás "másodlagos", a hallgatóknak nem kellene nyelvvizsgázniuk ahhoz, hogy megkaphassák a diplomát. A változtatás ellen a Nyelvtudásért Egyesület is tiltakozik: közleményüket itt olvashatjátok, az olvasók kommentjeiből készült válogatásunkat pedig itt találjátok.
A NYESZE elnökének közleménye szerint "a hallgatóknak is fel kell ismerniük, szükséges a nyelvtudás ahhoz, hogy boldoguljanak az életben". Salusinszky András hozzátette: egyetért az idegennyelv-oktatási stratégiában megfogalmazottakkal, amely alapján néhány éven belül bizonyos alapszakokra csak nyelvvizsgával lehetne felvételizni.
"A felsőoktatásban már a tanulmányok ideje alatt alapvető kellene, hogy legyen az idegen nyelvek rendszeres használata, hiszen a szakirodalom zömét - legyen szó bármilyen képzésről - angolul írják. Hogyan ismeri meg a jövő értelmisége a korszerű tudásanyagot, ha csak magyarul beszél?" - olvasható a közleményben.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
