Nyelvtudásért Egyesület: elsősorban nem a nyelvvizsgamentesség jelentene megoldást a végzős egyetemistáknak

Az egyesület szerint más okok állnak a nyelvvizsga nélkül egyetemet végzők magas száma mögött, a tavaszi vizsgaszezonban pedig nem szereznek kevesebben bizonyítványt, mint korábban.

  • Csik Veronika

2021. május végére várhatóan megközelíti a nyelvvizsgázók száma 60 000 főt, ez pedig csak minimális, a demográfiai változásokkal arányos csökkenést jelent a 2018 és 2019-es év számaihoz képest

- írja friss közleményében a Nyelvtudásért Egyesület, melyet a tegnapi hírre reagálva adtak ki. Az Eduline írta meg, hogy akár 25 ezer diploma is benn ragadhat, ha a szaktárca nem ad idén is nyelvvizsga-amnesztiát azoknak az egyetemi végzősöknek, akik a bizonyítvány hiányában nem kaphatják meg az oklevelüket.

Az egyesület közleményben kiemeli, 2020 szeptemberétől nyolc nyelvvizsgaközpontban vannak online vizsgalehetőségek, sőt a nagyobb vizsgaközpontok többletvizsganapokat is beiktattak, hogy ki tudják szolgálni a megnövekedett nyelvvizsgaszerzési igényt.

A járványhelyzet óriási kihívást jelent az egész oktatási rendszernek és több százezer tanulónak, ugyanakkor a Nyelvtudásért Egyesület szerint az online oktatáshoz alighanem az egyetemisták alkalmazkodtak legkönnyebben - így talán nekik jelenti a legkisebb kihívást az online bizonyítványszerzés.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a HÖOK azzal tud sikeresen hozzájárulni a hallgatók nyelvtudásának javításához, "ha segít felmérni, hogy az egyetemek többségében a 3-5 éves képzés során miért hiányzik teljesen az idegen nyelv használata, miért nem jelenik meg követelményként idegen nyelvű szakirodalom akár csak elemi szintű feldolgozása sem."

Amíg ez nem történik meg, addig végzősök tömege nemcsak nyelvvizsga nélkül, de évekig elhanyagolt, erodálódott nyelvtudással fejezi be tanulmányait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.