Kutyának sem kell az alapfokúnál könnyebb, új nyelvvizsga

Nem kérnek a nyelvvizsgaközpontok az alapfokúnál is könnyebb, A2-es nyelvvizsgából - eddig legalábbis még egy sem kérelmezte az A2-es vizsga akkreditációját. Nem véletlenül: aligha kígyóznak majd hosszú sorok a termek előtt, az új nyelvvizsgaszint ugyanis a továbbtanuláshoz és a külföldi munkavállaláshoz is kevés.

  • Eduline
Túry Gergely

Négy hónap alatt egyetlen A2-es akkreditációs kérelem sem érkezett az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjához, bár február óta államilag elismert a "belépőfokú" nyelvvizsga.

Az alapfokúnál is könnyebb, A2-es nyelvvizsgák állami elismertetésének ötlete először 2012-ben tűnt fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyelvoktatási stratégiájában - a dokumentum készítői arra hivatkoztak, hogy a Közös Európai Referenciakeret hat fokozatából itthon csak három szinten lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, a Magyarországon alapfoknak nevezett B1 szint pedig valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti.

Másfél évig mégsem lehetett tudni, valóban állami elismert vizsgát tehetnek-e majd azok, akik A2-es szinten beszélnek egy idegen nyelvet, a Magyar Közlönyben csak idén februárban jelent meg a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosítása, amely már az államilag elismert szintek közé sorolta az A2-t.

Senkinek nem kell az A2-es vizsga

Nem meglepő, hogy a nyelvvizsgaközpontok egyelőre nem akkreditáltatták A2-es vizsgáikat. Az ELTE Idegennyelvi Akkreditációs Központ (ITK) az eduline-t úgy tájékoztatta, hogy a bevezetés meglehetősen drága, ráadásul az akkreditáció hosszadalmas: az ITK-nak a már jóváhagyott nyelvvizsgarendszert kellene kiegészítenie, ehhez pedig többek között igazolnia kellene a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központnak, hogy az új feladatsorok illeszkednek a vizsgarendszerhez, és hogy a vizsgáztatáshoz elég szakemberük van.

Ráadásul az ITK-nál eddig kevesen érdekődtek az A2-es vizsgáról. Nem véletlenül. Az Oktatási Hivatalnak nincs hivatalos információja arról, "mely szakmában, munkakörben elegendő a foglalkoztatáshoz az A2-s nyelvi szint megléte", és az ITK is inkább a B1-es szintet, vagyis az alapfokot ajánlja azoknak, akik nyelvvizsgára jelentkeznének.

Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2012-ben azzal érvelt az A2-es szint állami elismerése mellett, hogy azzal a szakiskolát végzők könnyebben vállalhatnának munkát külföldön vagy külföldi cégnél, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, valamint a Nyelvtudásért Egyesület már akkor jelezte, az A2-es tudásszint ehhez nem elég. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta, a hatfokozatú skála második, A2-es szintjén álló nyelvtanulók mindössze magukról, családjukról, közvetlen környezetükről tudnak beszélni, de csak nagyon egyszerű kifejezéseket ismernek.

A nyelvvizsgaközpontok abban sem bízhatnak, hogy az egyetemekre, főiskolákra felvételizők jelentkeznek majd az A2-es vizsgára, azért ugyanis a felvételin sem jár pluszpont, és az egyetemek sem fogadják el a diplomához. A képzés végéig ugyanis legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgát kell szerezni, sőt több szakon szigorúbbak a követelmények. Arról, hogy az elmúlt években mennyi végzős nem vehette át a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt, itt olvashattok.

Junior vizsgának jó

A2-es vizsgát eddig is lehetett tenni néhány nyelvvizsgaközpontban – az ITK például magyar mint idegen nyelvből szervezett vizsgákat –, a megszerzett bizonyítvány azonban nem volt államilag elismert.

Ezt a vizsgatípust leginkább arra használták, hogy azoknak a 10-14 éves diákoknak a tudását felmérjék, akik legalább 200 órát tanultak idegen nyelvet. A junior vizsgán négy készséget értékelnek - olvasás, írás, hallás utáni értés, beszéd -, ám itt az írásbelit és a szóbelit csak együtt lehet letenni.

Az A2-es szintű nyelvvizsgáról, itt olvashattok bővebben, ingyenes nyelvtanulási lehetőségekről pedig, innen tájékozódhattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Eredménytelen lett a rektori pályázat a Nyíregyházi Egyetemen

Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.