Nem kérnek a nyelvvizsgaközpontok az alapfokúnál is könnyebb, A2-es nyelvvizsgából - eddig legalábbis még egy sem kérelmezte az A2-es vizsga akkreditációját. Nem véletlenül: aligha kígyóznak majd hosszú sorok a termek előtt, az új nyelvvizsgaszint ugyanis a továbbtanuláshoz és a külföldi munkavállaláshoz is kevés.
Négy hónap alatt egyetlen A2-es akkreditációs kérelem sem érkezett az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjához, bár február óta államilag elismert a "belépőfokú" nyelvvizsga.
Az alapfokúnál is könnyebb, A2-es nyelvvizsgák állami elismertetésének ötlete először 2012-ben tűnt fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyelvoktatási stratégiájában - a dokumentum készítői arra hivatkoztak, hogy a Közös Európai Referenciakeret hat fokozatából itthon csak három szinten lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, a Magyarországon alapfoknak nevezett B1 szint pedig valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti.
Másfél évig mégsem lehetett tudni, valóban állami elismert vizsgát tehetnek-e majd azok, akik A2-es szinten beszélnek egy idegen nyelvet, a Magyar Közlönyben csak idén februárban jelent meg a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosítása, amely már az államilag elismert szintek közé sorolta az A2-t.
Senkinek nem kell az A2-es vizsga
Nem meglepő, hogy a nyelvvizsgaközpontok egyelőre nem akkreditáltatták A2-es vizsgáikat. Az ELTE Idegennyelvi Akkreditációs Központ (ITK) az eduline-t úgy tájékoztatta, hogy a bevezetés meglehetősen drága, ráadásul az akkreditáció hosszadalmas: az ITK-nak a már jóváhagyott nyelvvizsgarendszert kellene kiegészítenie, ehhez pedig többek között igazolnia kellene a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központnak, hogy az új feladatsorok illeszkednek a vizsgarendszerhez, és hogy a vizsgáztatáshoz elég szakemberük van.
Ráadásul az ITK-nál eddig kevesen érdekődtek az A2-es vizsgáról. Nem véletlenül. Az Oktatási Hivatalnak nincs hivatalos információja arról, "mely szakmában, munkakörben elegendő a foglalkoztatáshoz az A2-s nyelvi szint megléte", és az ITK is inkább a B1-es szintet, vagyis az alapfokot ajánlja azoknak, akik nyelvvizsgára jelentkeznének.
Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2012-ben azzal érvelt az A2-es szint állami elismerése mellett, hogy azzal a szakiskolát végzők könnyebben vállalhatnának munkát külföldön vagy külföldi cégnél, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, valamint a Nyelvtudásért Egyesület már akkor jelezte, az A2-es tudásszint ehhez nem elég. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta, a hatfokozatú skála második, A2-es szintjén álló nyelvtanulók mindössze magukról, családjukról, közvetlen környezetükről tudnak beszélni, de csak nagyon egyszerű kifejezéseket ismernek.
A nyelvvizsgaközpontok abban sem bízhatnak, hogy az egyetemekre, főiskolákra felvételizők jelentkeznek majd az A2-es vizsgára, azért ugyanis a felvételin sem jár pluszpont, és az egyetemek sem fogadják el a diplomához. A képzés végéig ugyanis legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgát kell szerezni, sőt több szakon szigorúbbak a követelmények. Arról, hogy az elmúlt években mennyi végzős nem vehette át a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt, itt olvashattok.
Junior vizsgának jó
A2-es vizsgát eddig is lehetett tenni néhány nyelvvizsgaközpontban – az ITK például magyar mint idegen nyelvből szervezett vizsgákat –, a megszerzett bizonyítvány azonban nem volt államilag elismert.
Ezt a vizsgatípust leginkább arra használták, hogy azoknak a 10-14 éves diákoknak a tudását felmérjék, akik legalább 200 órát tanultak idegen nyelvet. A junior vizsgán négy készséget értékelnek - olvasás, írás, hallás utáni értés, beszéd -, ám itt az írásbelit és a szóbelit csak együtt lehet letenni.
| Nyelvvizsgakörkép |
Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga A legfontosabb tudnivalók az ECL nyelvvizsgáiról Hogyan néz ki a TELC nyelvvizsga? Ilyenek a City & Guilds vizsgái Nyelvvizsgák a British Councilnál |
Az A2-es szintű nyelvvizsgáról, itt olvashattok bővebben, ingyenes nyelvtanulási lehetőségekről pedig, innen tájékozódhattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
