Nem kérnek a nyelvvizsgaközpontok az alapfokúnál is könnyebb, A2-es nyelvvizsgából - eddig legalábbis még egy sem kérelmezte az A2-es vizsga akkreditációját. Nem véletlenül: aligha kígyóznak majd hosszú sorok a termek előtt, az új nyelvvizsgaszint ugyanis a továbbtanuláshoz és a külföldi munkavállaláshoz is kevés.
Négy hónap alatt egyetlen A2-es akkreditációs kérelem sem érkezett az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjához, bár február óta államilag elismert a "belépőfokú" nyelvvizsga.
Az alapfokúnál is könnyebb, A2-es nyelvvizsgák állami elismertetésének ötlete először 2012-ben tűnt fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyelvoktatási stratégiájában - a dokumentum készítői arra hivatkoztak, hogy a Közös Európai Referenciakeret hat fokozatából itthon csak három szinten lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, a Magyarországon alapfoknak nevezett B1 szint pedig valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti.
Másfél évig mégsem lehetett tudni, valóban állami elismert vizsgát tehetnek-e majd azok, akik A2-es szinten beszélnek egy idegen nyelvet, a Magyar Közlönyben csak idén februárban jelent meg a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosítása, amely már az államilag elismert szintek közé sorolta az A2-t.
Senkinek nem kell az A2-es vizsga
Nem meglepő, hogy a nyelvvizsgaközpontok egyelőre nem akkreditáltatták A2-es vizsgáikat. Az ELTE Idegennyelvi Akkreditációs Központ (ITK) az eduline-t úgy tájékoztatta, hogy a bevezetés meglehetősen drága, ráadásul az akkreditáció hosszadalmas: az ITK-nak a már jóváhagyott nyelvvizsgarendszert kellene kiegészítenie, ehhez pedig többek között igazolnia kellene a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központnak, hogy az új feladatsorok illeszkednek a vizsgarendszerhez, és hogy a vizsgáztatáshoz elég szakemberük van.
Ráadásul az ITK-nál eddig kevesen érdekődtek az A2-es vizsgáról. Nem véletlenül. Az Oktatási Hivatalnak nincs hivatalos információja arról, "mely szakmában, munkakörben elegendő a foglalkoztatáshoz az A2-s nyelvi szint megléte", és az ITK is inkább a B1-es szintet, vagyis az alapfokot ajánlja azoknak, akik nyelvvizsgára jelentkeznének.
Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2012-ben azzal érvelt az A2-es szint állami elismerése mellett, hogy azzal a szakiskolát végzők könnyebben vállalhatnának munkát külföldön vagy külföldi cégnél, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, valamint a Nyelvtudásért Egyesület már akkor jelezte, az A2-es tudásszint ehhez nem elég. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta, a hatfokozatú skála második, A2-es szintjén álló nyelvtanulók mindössze magukról, családjukról, közvetlen környezetükről tudnak beszélni, de csak nagyon egyszerű kifejezéseket ismernek.
A nyelvvizsgaközpontok abban sem bízhatnak, hogy az egyetemekre, főiskolákra felvételizők jelentkeznek majd az A2-es vizsgára, azért ugyanis a felvételin sem jár pluszpont, és az egyetemek sem fogadják el a diplomához. A képzés végéig ugyanis legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgát kell szerezni, sőt több szakon szigorúbbak a követelmények. Arról, hogy az elmúlt években mennyi végzős nem vehette át a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt, itt olvashattok.
Junior vizsgának jó
A2-es vizsgát eddig is lehetett tenni néhány nyelvvizsgaközpontban – az ITK például magyar mint idegen nyelvből szervezett vizsgákat –, a megszerzett bizonyítvány azonban nem volt államilag elismert.
Ezt a vizsgatípust leginkább arra használták, hogy azoknak a 10-14 éves diákoknak a tudását felmérjék, akik legalább 200 órát tanultak idegen nyelvet. A junior vizsgán négy készséget értékelnek - olvasás, írás, hallás utáni értés, beszéd -, ám itt az írásbelit és a szóbelit csak együtt lehet letenni.
| Nyelvvizsgakörkép |
Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga A legfontosabb tudnivalók az ECL nyelvvizsgáiról Hogyan néz ki a TELC nyelvvizsga? Ilyenek a City & Guilds vizsgái Nyelvvizsgák a British Councilnál |
Az A2-es szintű nyelvvizsgáról, itt olvashattok bővebben, ingyenes nyelvtanulási lehetőségekről pedig, innen tájékozódhattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
