Négy hónap alatt egyetlen A2-es akkreditációs kérelem sem érkezett az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjához, bár február óta államilag elismert a "belépőfokú" nyelvvizsga.

Az alapfokúnál is könnyebb, A2-es nyelvvizsgák állami elismertetésének ötlete először 2012-ben tűnt fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyelvoktatási stratégiájában - a dokumentum készítői arra hivatkoztak, hogy a Közös Európai Referenciakeret hat fokozatából itthon csak három szinten lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, a Magyarországon alapfoknak nevezett B1 szint pedig valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti.

Másfél évig mégsem lehetett tudni, valóban állami elismert vizsgát tehetnek-e majd azok, akik A2-es szinten beszélnek egy idegen nyelvet, a Magyar Közlönyben csak idén februárban jelent meg a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosítása, amely már az államilag elismert szintek közé sorolta az A2-t.

Senkinek nem kell az A2-es vizsga

Nem meglepő, hogy a nyelvvizsgaközpontok egyelőre nem akkreditáltatták A2-es vizsgáikat. Az ELTE Idegennyelvi Akkreditációs Központ (ITK) az eduline-t úgy tájékoztatta, hogy a bevezetés meglehetősen drága, ráadásul az akkreditáció hosszadalmas: az ITK-nak a már jóváhagyott nyelvvizsgarendszert kellene kiegészítenie, ehhez pedig többek között igazolnia kellene a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központnak, hogy az új feladatsorok illeszkednek a vizsgarendszerhez, és hogy a vizsgáztatáshoz elég szakemberük van.

Ráadásul az ITK-nál eddig kevesen érdekődtek az A2-es vizsgáról. Nem véletlenül. Az Oktatási Hivatalnak nincs hivatalos információja arról, "mely szakmában, munkakörben elegendő a foglalkoztatáshoz az A2-s nyelvi szint megléte", és az ITK is inkább a B1-es szintet, vagyis az alapfokot ajánlja azoknak, akik nyelvvizsgára jelentkeznének.

Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2012-ben azzal érvelt az A2-es szint állami elismerése mellett, hogy azzal a szakiskolát végzők könnyebben vállalhatnának munkát külföldön vagy külföldi cégnél, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, valamint a Nyelvtudásért Egyesület már akkor jelezte, az A2-es tudásszint ehhez nem elég. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta, a hatfokozatú skála második, A2-es szintjén álló nyelvtanulók mindössze magukról, családjukról, közvetlen környezetükről tudnak beszélni, de csak nagyon egyszerű kifejezéseket ismernek.

A nyelvvizsgaközpontok abban sem bízhatnak, hogy az egyetemekre, főiskolákra felvételizők jelentkeznek majd az A2-es vizsgára, azért ugyanis a felvételin sem jár pluszpont, és az egyetemek sem fogadják el a diplomához. A képzés végéig ugyanis legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgát kell szerezni, sőt több szakon szigorúbbak a követelmények. Arról, hogy az elmúlt években mennyi végzős nem vehette át a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt, itt olvashattok.

Junior vizsgának jó

A2-es vizsgát eddig is lehetett tenni néhány nyelvvizsgaközpontban – az ITK például magyar mint idegen nyelvből szervezett vizsgákat –, a megszerzett bizonyítvány azonban nem volt államilag elismert.

Ezt a vizsgatípust leginkább arra használták, hogy azoknak a 10-14 éves diákoknak a tudását felmérjék, akik legalább 200 órát tanultak idegen nyelvet. A junior vizsgán négy készséget értékelnek - olvasás, írás, hallás utáni értés, beszéd -, ám itt az írásbelit és a szóbelit csak együtt lehet letenni.

Az A2-es szintű nyelvvizsgáról, itt olvashattok bővebben, ingyenes nyelvtanulási lehetőségekről pedig, innen tájékozódhattok.