Megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását - ez többek között azt jelenti, hogy ezentúl a diplomák kiadásának nem lesz "központi" feltétele a B2-es nyelvvizsga.
Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról - többek között rábólinthatnak arra a passzusra is, amely törli a B2-es nyelvvizsgát az alapszakos diplomák kiadásának feltételei közül. Az egyetemek és főiskolák ugyanakkor továbbra is kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését.
Több olvasói kérdést is kaptunk az elmúlt időszakban a nyelvvizsga díjának visszatérítéséről. Itt találjátok a legfontosabb információkat.
Pár napja még úgy tűnt, már november végén megszavazhatja a parlament a korábban benyújtott javaslatcsomagot, melynek része a diplomák kiadásának idegen nyelvi követelményeinek átírása is. Most kiderült: december elejéig nem döntenek róla.
Jövő kedden szavazhat a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról, amely többek között a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményeit is felpuhítja.
2024-től is járnak majd pluszpontok a felsőoktatási felvételin, de intézményenként eltér, hogy mennyi.
Ha ti is unjátok már, hogy a szótárfüzetből magoltok, mutatunk egy ingyenes appot, amivel garantáltan szórakoztató és hatékony lesz a szótanulás (is).
Az elmúlt hónapokban 65 300-an nyelvvizsgáztak angolból, németből, franciából és a többi nyelvből. De vajon melyek voltak a legnépszerűbb idegen nyelvek?
A november 21-i héten szavazhatja meg a Parlament a diplomázók nyelvvizsga-követelményeinek puhításáról szóló törvényjavaslatot.
Akik 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat - mondta a felsőoktatási államtitkár az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításának csütörtöki parlamenti vitájában.
Megjelent a HVG 2023-as középiskolai rangsora, amelynek az élén az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziuma áll, október 23-án a diákok és a tanárok szerveznek tüntetést az oktatásért, több egyetem pedig bejelentette a spórolási tervét, ami a hallgatók mindennapját is érinti majd. Összeszedtük a hét híreit.
A nyelvvizsgaközpontok is megérzik az elszabadult energiaárakat. Ha nem találnak megoldást, télre be is zárhatnak.
Enyhítené a felsőoktatás nyelvvizsga-követelményeit a kormány.
Jól járnak azok az egyetemisták és főiskolások, akik idén államvizsgáztak, de a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át. Ha a Parlament megszavazza azt a kormányzati javaslatot, amely törölné a felsőoktatási törvényből a nyelvvizsga-kötelezettséget, az összes végzett hallgató megkapja a diplomáját. Nyelvvizsga nélkül is.
A doktori képzések felvételi szabályain is lazítana a kormány.
Újra módosítaná a kormány a felsőoktatási törvényt, belekerülne az a passzus is, amely lehetővé teszi az egyetemeknek és főiskoláknak, hogy nyelvvizsga nélkül is kiadhassák a diplomákat a végzős hallgatóknak.
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2021/2022-es nyelvi mérések eredményeit. Több mint 152 ezer hatodikos és nyolcadikos töltötte ki a teszteket, az eredményekből azonban az derül ki, hogy az angolul tanulók sokkal jobban teljesítenek, mint a németórákra járók. A németet tanuló nyolcadikosok csupán 31 százaléka „ment át” a teszten.
Nem várható, hogy sorra törölik majd el az egyetemek a diploma kiadásának nyelvvizsga-kötelezettségét – véli az Eduline által megkérdezett szakember.
Több népszerű nyelvvizsgaközpont is emelt az árakon az elmúlt hónapokban, jellemzően 5-7 ezer forinttal kell többet fizetni a komplex vizsgákért, mint korábban. Az ok a kata szabályainak átírás, amely a nyelvoktatási piacon dolgozó tanárokat és vizsgáztatókat is érzékenyen érintette. A drágulásnak ráadásul még nincs vége, az Eduline-nak nyilatkozó szakember azzal számol, hogy a rezsiköltségek megugrása miatt az év végén újabb 15 százalékkal kell majd emelni a vizsgadíjakat.
Több népszerű nyelvvizsgaközpont is kénytelen volt néhány ezer forinttal emelni a vizsgadíjakat.
