Nem indul el a nyelvoktatási program, amellyel két hetet tölthettek volna külföldön a középiskolások

Nem indul el a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja – ismerte el Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára.

  • Eduline

A hvg.hu szúrta ki az államtitkár Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott válaszát.

Rétvári Bence azt írta, „a Külföldi Nyelvtanulási Program egy népszerű, ugyanakkor egyedi, hazai költségvetési forrásból megvalósuló, szakmailag megalapozott pályázati konstrukció. A sikeres lebonyolításhoz szükséges együttműködési megállapodások aláírásra kerültek, 2022-ben befejeződött a pályázati rendszer tesztelése, a célországi nyelviskolák rendelkezésre állnak”.

Ám – teszi hozzá – először a koronavírus-járvány miatt halasztották el a program elindítását, majd „a szomszédunkban dúló háború és a háborúra adott elhibázott brüsszeli szankciók nehézségeket eredményeztek valamennyi EU-s országban, ennek következtében döntött a kormány a program ismételt elhalasztásáról”.

A külföldi nyelvtanulási program elindítását még 2019-es évértékelő  beszédében ígérte meg Orbán Viktor. Az eredeti elképzelések szerint minden 9. és 11. évfolyamos középiskolás két hetet tölthetett volna egy külföldi nyelvtanfolyamon, amelyet az állam fizetett volna.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.