2024-től is járnak majd pluszpontok a felsőoktatási felvételin, de intézményenként eltér, hogy mennyi.
2024-től átalakul a felvételi pontszámítás, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek többek között arról is, hogy hány pluszpontot adnak a nyelvvizsgákért vagy nyelvtudásért a hozzájuk jelentkezőknek.
A legtöbb egyetemen a komplex B2-es és a felsőfokú, vagyis C1-es nyelvvizsgáért kaphatnak pluszpontot a jelentkezők. Többek között így lesz a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol egy középfokú vizsga 30, míg a felsőfokú 40 pontot ér. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a B2-es nyelvvizsgáért 28, a C1-esért 50 pont jár. Hasonlóan járnak el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Állatorvostudományi Egyetemen is, utóbbinál viszont lényegesen kevesebbet ér a nyelvtudás: a középfokú 15, a felsőfokú nyelvvizsga pedig 20 pontot ér.
Vannak intézmények, ahol különbséget tesznek a komplex és a részvizsgák (szóbeli vagy írásbeli) között is. Így tesz például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is, ahol egy C1-es komplex vizsgért 50, míg a nem komplexért 25 pontot lehet kapni. Középfokú vizsgáért ebben a felosztásban pedig 36 és 18 pluszpont jár, aszerint, hogy komplex vagy nem komplex vizsgáról van szó. Hasonlóan töntöttek a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Miskolci Egyetemen is.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szakterületenként eltérő szabályokat hoztak: a bölcsész-, pedagógusképzés, jogi és társadalomtudományi területeken a középfokú 30, a felsőfokú komplex nyelvvizsga 50 pontot ér, míg az informatikai és műszaki területen az előbbiért 40, az utóbbiért pedig 60 pontot kaphatnak a felvételizők. A Semmelweis Egyetemen aszerint is különbséget tesznek majd, hogy milyen nyelvből vizsgázott a jelentkező. Német és angol nyelvből a B2-es komplex vizsgáért 10, a felsőfokúért pedig 20 pontot adnak. Míg a francia, olasz, spanyol, orosz, portugál és latin nyelven szerzett vizsgákért csak 8, illetve 20 pont jár.
Az alapfokért is járhat többletpont, de nincs egységes szabály
Korábban csak a közép- és felsőfokú nyelvvizsgákért lehetet többletpontot kapni, de a felvételi szabályok módosításával néhány egyetem úgy döntött, hogy már az alapfokú (B1/A2) bizonyítványt is díjazza majd pluszpontokkal. A Dunaújvárosi Egyetemen például 20 pontot fognak kapni az ilyen nyelvvizsgával rendelkező diákok, de az Óbudai Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen is jár pont az alapfokért.
Az összes felsőoktatási intézmény 2024-es pontszámítási rendszeréről itt találjátok a részletes tájékoztatót.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
