2024-től is járnak majd pluszpontok a felsőoktatási felvételin, de intézményenként eltér, hogy mennyi.
2024-től átalakul a felvételi pontszámítás, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek többek között arról is, hogy hány pluszpontot adnak a nyelvvizsgákért vagy nyelvtudásért a hozzájuk jelentkezőknek.
A legtöbb egyetemen a komplex B2-es és a felsőfokú, vagyis C1-es nyelvvizsgáért kaphatnak pluszpontot a jelentkezők. Többek között így lesz a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol egy középfokú vizsga 30, míg a felsőfokú 40 pontot ér. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a B2-es nyelvvizsgáért 28, a C1-esért 50 pont jár. Hasonlóan járnak el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Állatorvostudományi Egyetemen is, utóbbinál viszont lényegesen kevesebbet ér a nyelvtudás: a középfokú 15, a felsőfokú nyelvvizsga pedig 20 pontot ér.
Vannak intézmények, ahol különbséget tesznek a komplex és a részvizsgák (szóbeli vagy írásbeli) között is. Így tesz például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is, ahol egy C1-es komplex vizsgért 50, míg a nem komplexért 25 pontot lehet kapni. Középfokú vizsgáért ebben a felosztásban pedig 36 és 18 pluszpont jár, aszerint, hogy komplex vagy nem komplex vizsgáról van szó. Hasonlóan töntöttek a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Miskolci Egyetemen is.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szakterületenként eltérő szabályokat hoztak: a bölcsész-, pedagógusképzés, jogi és társadalomtudományi területeken a középfokú 30, a felsőfokú komplex nyelvvizsga 50 pontot ér, míg az informatikai és műszaki területen az előbbiért 40, az utóbbiért pedig 60 pontot kaphatnak a felvételizők. A Semmelweis Egyetemen aszerint is különbséget tesznek majd, hogy milyen nyelvből vizsgázott a jelentkező. Német és angol nyelvből a B2-es komplex vizsgáért 10, a felsőfokúért pedig 20 pontot adnak. Míg a francia, olasz, spanyol, orosz, portugál és latin nyelven szerzett vizsgákért csak 8, illetve 20 pont jár.
Az alapfokért is járhat többletpont, de nincs egységes szabály
Korábban csak a közép- és felsőfokú nyelvvizsgákért lehetet többletpontot kapni, de a felvételi szabályok módosításával néhány egyetem úgy döntött, hogy már az alapfokú (B1/A2) bizonyítványt is díjazza majd pluszpontokkal. A Dunaújvárosi Egyetemen például 20 pontot fognak kapni az ilyen nyelvvizsgával rendelkező diákok, de az Óbudai Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen is jár pont az alapfokért.
Az összes felsőoktatási intézmény 2024-es pontszámítási rendszeréről itt találjátok a részletes tájékoztatót.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
