Akik 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat - mondta a felsőoktatási államtitkár az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításának csütörtöki parlamenti vitájában.
Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást
György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár azt mondta: a nyelvvizsga-követelmények enyhítéséről is szóló törvényjavaslat (amelyről itt írtunk) "régóta húzódó problémát kezel", a diplomához kötött kötelező nyelvvizsga ugyanis egyedi magyar szabályozás volt, máshol nincsen hasonló az Európai Unióban.
A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a felsőoktatási intézmények dönthessenek a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról.
Az államtitkár szerint nem kérdés, hogy az idegen nyelv ismerete szükséges egy felsőfokú végzettséggel rendelkező számára, de a kormány álláspontja az, hogy az oklevélszerzésnek a középfokú nyelvvizsgához történő "mechanikus hozzákötése" nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az államtitkár jelezte azt is: a koronavírus-járvány idején a nyelvvizsga-amnesztia hatására több mint 140 ezer diplomát adtak ki, amely megfelelt a munkaerőpiac elvárásainak, a munkáltatók ugyanis nyelvi kompetenciát várnak el, nem nyelvvizsgát.
Az idén végzettek megkapják a diplomájukat - nyelvvizsga nélkül is
Az új szabályozás bevezetése felmenő rendszerben történik, de arra is módja van a felsőoktatási intézménynek, hogy a már a képzésben résztvevő hallgató tantervét kiegészítse idegen nyelvi képzéssel. A képzésüket befejezett hallgatók, amennyiben 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat - ismertette.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
