Akik 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat - mondta a felsőoktatási államtitkár az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításának csütörtöki parlamenti vitájában.
Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást
György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár azt mondta: a nyelvvizsga-követelmények enyhítéséről is szóló törvényjavaslat (amelyről itt írtunk) "régóta húzódó problémát kezel", a diplomához kötött kötelező nyelvvizsga ugyanis egyedi magyar szabályozás volt, máshol nincsen hasonló az Európai Unióban.
A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a felsőoktatási intézmények dönthessenek a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról.
Az államtitkár szerint nem kérdés, hogy az idegen nyelv ismerete szükséges egy felsőfokú végzettséggel rendelkező számára, de a kormány álláspontja az, hogy az oklevélszerzésnek a középfokú nyelvvizsgához történő "mechanikus hozzákötése" nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az államtitkár jelezte azt is: a koronavírus-járvány idején a nyelvvizsga-amnesztia hatására több mint 140 ezer diplomát adtak ki, amely megfelelt a munkaerőpiac elvárásainak, a munkáltatók ugyanis nyelvi kompetenciát várnak el, nem nyelvvizsgát.
Az idén végzettek megkapják a diplomájukat - nyelvvizsga nélkül is
Az új szabályozás bevezetése felmenő rendszerben történik, de arra is módja van a felsőoktatási intézménynek, hogy a már a képzésben résztvevő hallgató tantervét kiegészítse idegen nyelvi képzéssel. A képzésüket befejezett hallgatók, amennyiben 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat - ismertette.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
