Újra módosítaná a kormány a felsőoktatási törvényt, belekerülne az a passzus is, amely lehetővé teszi az egyetemeknek és főiskoláknak, hogy nyelvvizsga nélkül is kiadhassák a diplomákat a végzős hallgatóknak.
A felsőoktatási törvényt több ponton módosító javaslatban többek között az áll, hogy „a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga”.
Jelenleg a felsőoktatási törvény ennél szigorúbb követelményeket tartalmaz: eddig csak azok a végzős hallgatók kaphatták meg a diplomájukat, akik sikeres záróvizsgát tettek, emellett megszerezték a képzésen előírt nyelvvizsgát is. Az alapszakos diplomához egy középfokú (vagyis B2-es), komplex általános nyelvvizsga kellett – néhány szakon azonban ennél szigorúbb feltételeket szabtak az egyetemek, több gazdasági szakon például szaknyelvi vizsgát kértek a hallgatóktól.
Csák János kulturális és innovációs miniszter még nyáron jelentette be, hogy megszüntetik az egyetemeken, főiskolákon a nyelvvizsga-kötelezettséget, de az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hallgatóik megszerezzék a szakképzettség gyakorlásához szükséges nyelvtudást.
A törvényjavaslat erre is kitér, azt írják, hogy az intézményeknek be kell építeniük a tantervbe a szaknyelvi oktatást. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy az egyetemek és főiskolák továbbra is kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését. Egészen pontosan az áll a javaslatban, hogy „a tantervben meghatározhatnak az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.”
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
