Több ezer forinttal drágult néhány népszerű nyelvvizsga, és télen újabb 15 százalékos áremelés jöhet

Több népszerű nyelvvizsgaközpont is emelt az árakon az elmúlt hónapokban, jellemzően 5-7 ezer forinttal kell többet fizetni a komplex vizsgákért, mint korábban. Az ok a kata szabályainak átírás, amely a nyelvoktatási piacon dolgozó tanárokat és vizsgáztatókat is érzékenyen érintette. A drágulásnak ráadásul még nincs vége, az Eduline-nak nyilatkozó szakember azzal számol, hogy a rezsiköltségek megugrása miatt az év végén újabb 15 százalékkal kell majd emelni a vizsgadíjakat.

  • Székács Linda

"Mivel a nyelvvizsgáztatás nagyon nagy mértékben támaszkodik a másodállásban vizsgáztatást vállaló nyelvtanárok tevékenységére, a kata megszüntetése pedig minimum 30 százalékos adóemelkedést jelent számukra, ha ugyanazt a jövedelmet szeretnék megkeresni, amit korábban, akkor 30 százalékkal magasabb díjakat kell számlázniuk. Ezt kompenzálja a jellemzően 15 százalék körüli vizsgadíjemelés" - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsaközpont vezetője, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Az elmúlt hónapokban három népszerű nyelvvizsgaközpont is emelt az árain, jellemzően 5-7 ezer forinttal drágultak az Origó, az Euroexam és a LanguageCert rész- és komplex nyelvvizsgái. Az Origó Nyelvi Centrum például még július végén emelt az árakon – míg korábban 35 ezer forintba került egy komplex B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga, addig most már 40 500 forint. A nemzetközileg akkreditált LanguageCert augusztus 1-jétől módosított az árain. 7000 forinttal drágultak a középfokú írásbeli és a szóbeli vizsgák, amelyek így 25 900 helyett 32 900 forintba kerülnek. Az Euroexamnél 7000 forinttal emelkedett a komplex nyelvvizsga ára (39 500 forintról 46 500 forintra).

Rozgonyi Zoltán szerint az áremelésre főként azért volt szükség, hogy megtartsák a katamódosítás miatt nehéz helyzetbe került tanárokat, és a vizsgaközpontok, nyelviskolák továbbra is gondtalanul működhessenek. Emelniük kellett az ott dolgozó pedagógusok bérét, akik a korábbi, havi 50 ezer forintos kata helyett átalányadó fizetésére kényszerülnek, ami ennek az összegnek a többszöröse is lehet.

Újabb 15 százalékos emelés jöhet

Bár úgy tűnik, hogy a körülbelül 15 százalékos áremelés a vizsgáztatók bérigényeit egyelőre fedezik, a megugró energiaköltségeket még nem. Rozgonyi Zoltán szerint legkésőbb év végén újabb, hasonló mértékű áremelkedés várható. Egész egyszerűen azért, mert a nyelvoktatással, nyelvvizsgáztatással foglalkozó intézmények máshogy nem tudják fedezni a költségeiket.

"A rezsidíjak növekedése minden székhellyel, irodával, ügyfélszolgálattal rendelkező vállalkozást érint, márpedig a vizsgázókat ki kell szolgálni nem csak a vizsga során, hanem azt megelőzően is" - emelte ki az Euroexam vezetője.

Nem számítanak jelentős visszaesésre

Bár a nyelvvizsgaközpont vezetője szerint a körülbelül 35-45 ezer forintos komplex vizsgadíjak elsőre magasnak tűnnek, a vizsgaköltség valójában elenyésző összeg ahhoz képest, amennyit a tanulók nyelvkurzusokra, nyelviskolákra és magántanárokra költenek.

"A vizsgára készülő tanulók nagy többsége sajnos mind a mai napig nem a közoktatásban szerzi meg azt a tudást, amire a nyelvvizsgához szükségük van. Hanem magánúton. Ennek a költsége nagyjából 1:10-hez aránylik a vizsga költségéhez. Mire valaki eljut a 40 ezer forintos nyelvvizsgáig, addigra akár 500 ezer forintnál is járhatnak a nyelvtanulás költségei" - részletezte Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: hosszú távon a nyelvtanulás költségei ráadásul mindig megtérülnek.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.