Az Euroexam-vizsgákon több idő lesz az olvasott szöveg értését és az íráskészséget tesztelő feladatok megoldására, a vizsgán a korábbinál kevesebb műfaj kerülhet elő, és bevezetik a „checklist-alapú” értékelést.
Három ponton is változnak az Euroexam írásbeli nyelvvizsgái – írja oldalán a nyelvvizsgaközpont. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy ezentúl tíz perccel több időt adnak a vizsgázóknak a „Reading/Lesen”, vagyis az olvasásértést tesztelő részben. Az Euroexam szerint a stressz ugyanis a felkészült nyelvtanulók teljesítményét is befolyásolja, így különösen számít az időfaktor.
Online komment, esszé, műkritika
Az íráskészséget tesztelő feladatoknál is van változás. „B2 szinttől az íráskészség többről kell szóljon, mint egy rövid baráti levél megírása. A sikeres vizsgához többféle műfajjal és hétköznapi témával is meg kell tudni birkózni. Az Euroexam vizsgák eddig is rugalmasan kínáltak erre lehetőséget. A rövid, gyakorlatias, hétköznapi ügyben írt levél mellett 3 műfaj közül lehet második feladatként választani. Vizsgáról vizsgára változott azonban, hogy a műfajok szélesebb választékából épp mely három szerepel a kínálatban” – írják, kiemelve, hogy szeptembertől a B2-es és a C1-es szinten is háromra szűkítették a műfajválasztékot.
Ezentúl online komment, esszé és műkritika közül lehet majd szabadon választani. A szövegek megírására is több idő jut majd, ez a vizsgarész is tíz perccel hosszabb lesz.
Checklist-alapú értékelés
Kitérnek arra is, hogy a diákok és a felkészítő tanárok számára az egyik legnehezebb feladat megítélni, hogy a szöveg elég jó-e a sikeres vizsgához. Ezért többéves fejlesztőmunka után bevezetik az Euroexam-vizsgák „checklist-alapú” értékelését, ennek első lépéseként közzétették az íráskészséget mérő rész ellenőrzőlistáját, amellyel felkészülés közben is ki lehet deríteni, hány pontot ér az adott szöveg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
