Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Évek óta a népszerűségi lista élén állnak a két tannyelvű, a nyelvi előkészítős és a nyelvi tagozatos gimnáziumi és technikumi képzések. Nem véletlenül: a végzősök a legtöbb ilyen középiskolában felsőfokú nyelvvizsgát szereznek, amely az itthoni egyetemi-főiskolai felvételin nagy előny, a külföldi továbbtanuláshoz pedig elengedhetetlen. A jelentkezési lap leadása előtt azonban érdemes átgondolni, melyik típus passzol a diákok aktuális nyelvtudásához.
Két nyelven tanulnak
A négy évfolyamos, két tanítási nyelvű középiskolákba (az angol-magyar és a német-magyar mellett francia-, spanyol-, olasz-magyar, sőt egy helyen még kínai-magyar nyelvű képzést is hirdetnek) jellemzően azok jelentkezését várják, akik vagy két tannyelvű általános iskolába járnak, vagy a nyelvtudásuk már nyolcadikban eléri az A2-B1-es szintet. Sőt néhány gimnázium ennél is magasabb szintű nyelvtudáshoz köti a diákok felvételét: a BME által alapított Két Tanítási Nyelvű Gimnázium négy évfolyamos képzéséhez például minimum B2-es angolnyelv-tudás kell, a jelentkezőknek részt kell venniük egy szintfelmérésen is. Ennek írásbeli és szóbeli része is van, amelyet legalább 70 százalékosra kell teljesíteni. Az írásbeli alól csak azok kapnak felmentést, akiknek már B2-es nyelvvizsgájuk van – de a szóbelire nekik is fel kell készülniük.
| A száz legjobb gimnázium |
A HVG idén is elkészítette az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát. Az első tíz helyezett közül nyolc budapesti, közéjük csak egy budaörsi és egy veszprémi gimnázium fért be. Az ELTE gyakorlóiskolái közül (a Radnóti mellett) minden évben a top tízbe kerül az Apáczai és a Trefort, de a Toldy Ferenc Gimnázium, a Szent István Gimnázium és a Városmajori Gimnázium is évről évre ugyanebben a mezőnyben szerepel. A második tízben már fele-fele arányban vannak a fővárosi és a vidéki intézmények. Idén egyébként az összes megyéből felkerült legalább egy középiskola a HVG listájára, a legtöbb Pest megyéből. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>A HVG Középiskola 2023-ban több részrangsort is találtok, megnézhetitek, idén melyek a legjobb eredményű egyházi, alapítványi és magán-, két tannyelvű képzést is kínáló, valamint egyetemi gyakorlóiskolák, és hogy az OKTV-döntőkbe honnan került be a legtöbb diák. A kiadványból emellett választ kaphattok arra a kérdésre, mikor érdemes hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumra váltani, hogyan lehet (egyáltalán: fel lehet-e néhány hónap alatt) készülni a központi írásbeli felvételire, hogyan kell kalkulálni a pontokkal, és milyen segítséget kérhetnek azok a nyolcadikosok, akiknek elképzelésük sincs arról, merre tovább. A HVG középiskolai rangsorát itt rendelhetitek meg. |
Hasonló feltételeknek kell megfelelni a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban, amely már a felvételizőknek szóló tájékoztatójában kiemeli: a négy évfolyamos, két tannyelvű képzésre jelentkező diákoknál követelmény a B2-es szint. A felvételi többi része pont olyan, mint az összes többi gimnáziumban vagy technikumban, az október második felében nyilvánosságra kerülő felvételi tájékoztatóban érdemes keresni a részleteket, amely többek között a szintfelmérő vagy az idegen nyelvű elbeszélgetés követelményeit tartalmazza.
A két tannyelvű képzések diákjai legalább heti öt (vagyis évi 180) órában foglalkoznak a kiválasztott nyelvvel, emellett a 9. évfolyamról több tárgyat az adott nyelven tanulnak – például történelmet, matematikát, célnyelvi civilizációt, földrajzot, kémiát, biológiát vagy éppen fizikát. A gimnazistáknak az emelt szinten tanult idegen nyelv mellé egyébként választaniuk kell egy másodikat is, amelyet szintén heti öt órában tanulnak – az érettségiig így ebből is középfokú bizonyítványt szerezhetnek.
A terhelés komolyabb, mint egy „sima” gimnáziumi osztályban, a nyelvi követelmények ugyanis magasak: az első idegen nyelvből a 10. év végére el kell érni a B2-es, vagyis a középfokú nyelvvizsga szintjét, a képzés végére a cél pedig a C1-es, vagyis a felsőfokú nyelvtudás. Már csak azért is, mert bár végzősök a magyar rendszerben érettségiznek, bizonyos tárgyakból idegen nyelven vizsgáznak, és ha néhány feltételt teljesítenek, az érettségijük felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
Mi az a NYEK?
Sok gimnázium indít nyelvi előkészítő évfolyamot is – ezeket szokták NYEK-es osztályként emlegetni. A diákoknak az első tanévben szinte csak nyelvórájuk van, a többi tantárgyat csak „szinten tartják”: hetente 13-19 nyelvi és napi egy-két matematika- vagy magyarórán vesznek részt. A „klasszikus” gimnáziumi oktatás csak a második évben kezdődik, így négy helyett öt év alatt jutnak el az érettségiig. „Bár sokakat megijeszthet, hogy akadnak diákok, akik így 20 évesen fejezik be a középiskolát, a nyelvtanárok szerint a bevezető év tökéletes lehet a középiskolai ráhangolódásra” – magyarázza Juhász Ágnes, a németes és angolos nyelvi előkészítős képzést is kínáló békéscsabai Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium igazgatóhelyettese.
Az 1+4 éves képzésekre is nyolcadikosként lehet jelentkezni, a fő felvételi szabályok is ugyanolyanok, mint a többi középiskolában – jellemzően az általános iskolai jegyeket, a központi írásbeli felvételi, valamint a szóbeli felvételi eredményét veszik figyelembe a diákok rangsorolásakor. A nyelvi előkészítős osztályokba olyanok is jelentkezhetnek, akik az adott nyelvet viszonylag jól beszélik, de olyanok is, akik korábban nem is tanulták – a nulladik nyelvi osztály ugyanis pont arról szól, hogy minden diákot B1-es, de inkább B2-es szintre hozzanak fel.
A nyelvi előkészítő osztály után két irányba vezet út: vannak olyan középiskolák, ahol a nulladik évet két tanítási nyelvű képzés követi, máshol a 10. évfolyamtól emelt szinten folytatódik ugyan a nyelvtanulás, de nem két tannyelvű formában.
Nyelvi tagozatok
A nyelvi előkészítős és két tannyelvű képzés mellett jó választás lehet egy nyelvi tagozatos osztály is, ahol a diákok a hagyományos gimnáziumi tananyag mellett emelt óraszámban tanulják az első nyelvet (ez lehet angol, német, de sok helyen francia vagy spanyol is), illetve választhatnak egy második nyelvet is. Bár a többi tárgyat magyarul tanulják, a diákoknak így is van lehetőségük gyakorlatban használniuk a nyelvtudásukat, az iskolák zöme ugyanis csatlakozott valamelyik cserediákprogramhoz, külföldi testvériskolákkal szervez közös programokat, részt vesz nemzetközi tanulmányi versenyeken. A teljes cikket a HVG Középiskola 2023 kiadványban olvashatjátok el.
